Hét centrumba szervezi a kormányzat a gyerekek sürgősségi és baleseti ellátását, az átalakítást már el is kezdték – tudta meg a Népszava.
A mintegy 14 milliárdos program célja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, legfeljebb 90 percen belül hozzájussanak a legkorszerűbb ellátáshoz a gyerekek.
Bot fúródott a kisgyermek szeme közelébe
A gyermek-sürgősségi ellátás hiányosságaira nemrégiben egy konkrét eset hívta fel a figyelmet: április végén egy bot felsértette egy kiránduló kisfiú szemét, mentőt hívtak hozzá, de végül másfél óráig utaztatták a kórházak között, míg végre ellátták a sérülését. Erről itt írtunk korábban »
Hatékonyabbá válhat a gyerekek sürgősségi ellátása
Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint mindig lesznek olyan esetek, amelyeket nem lehet azonnal megoldani, ugyanakkor évek óta tart már a gyermeksebészek, a traumatológusok, a gyermek- és felnőtt sürgősségi ellátók kezdeményezésére az a szakmai munka, amely nyomán szervezettebbé, hatékonyabbá válhat a gyermekek baleseti ellátása.
Az átszervezés célja, hogy egy olyan hálózat készüljön több fővárosi, valamint öt vidéki – győri, debreceni, szegedi, miskolci, pécsi – centrum kialakításával, ahol egy helyen lesz elérhető valamennyi szükséges orvosi ellátás a legsúlyosabb balesetes sérülések kezelésére.
– Az országos gyermekbaleseti központ, a Heim Pál kórház tud a leginkább felkészülni a speciális esetek ellátására. Ám nyilván mindent ők sem tudnak majd megoldani, lesz ami a mi kórházunkra, a Bethesdára, és lesz olyan, ami másra jut – mondta el Velkey György, hozzátéve, hogy azért vannak még bizonytalan pontok a tervezetben.
Szakorvosképzés is kapcsolódik hozzá
A program további hozadékaként a jövőben úgynevezett gyermeksürgősségi és gyermek baleseti sebészeti szakorvosképzés is indul. Eddig ugyanis traumatológusokkal, sebészekkel és gyermekorvosokkal oldották meg a kicsik sürgősségi ellátását, mostantól viszont lesznek majd a feladatra speciális szakemberek.
A főigazgató ugyanakkor hangsúlyozta azt is, nem csak az orvosok felelőssége, hogy csökkenjen a várakozási idő, hanem a szülőknek is jobban át kell gondolniuk, valóban muszáj-e sürgősségi ügyeletre vinni a gyermeküket.
Mikor kell sürgősségi ellátás a gyereknek, és mikor nem?
Mint mondta, a Bethesda sürgősségi ambulanciájára egy átlagos napon 100-150 gyerek érkezik, ebből 10-15 szorul kórházi felvételre, és további 30-40 olyan gyerek van, akinek a sürgősségi ellátása indokolt.
Mindemellett a sürgősségin várakozó gyerekek legalább fele valójában nem szorulna sürgősségi ellátásra: sokan vannak ott hőemelkedéssel, régóta elhúzódó lábfájással vagy éppen azért, mert a gyerek pár nappal azelőtt kisebb sérülést szerzett, és a szülők úgy gondolták, megmutatják egy orvosnak.
– Arra nincs kapacitásunk, hogy minden egyes embernek külön-külön elmagyarázzuk: a banális, nem akut esetekkel érdemesebb a házi gyermekorvoshoz vagy a szakrendelőbe menni, mert itt a súlyos betegek mellől kell olykor odahívni valakit – magyarázta a főigazgató.
Példaként megemlítette: azzal a gyerekkel, aki már túlnőtt a csecsemőkoron, nem kell a sürgősségikre rohanni a más jelentősebb tünet – kiszáradás, elesettség – nélkül jelentkező lázzal, hányással, köhögéssel.
Ellenben sietni kell a sürgősségire:
– vérző sérülésekkel,
– deformálódott végtagokkal,
– koponyasérülésekkel,
– eszméletzavarral,
– fokozódó hasfájással,
– mérgezéssel
– vagy a lázas, bágyadt csecsemővel
Ez is érdekelhet!
Milyen tünettel melyik ügyeletre vidd a gyermeked? »
Forrás: Népszava
Fotó: Rawpixel