Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében.
A Social Science Genetic Association Consortium (SSGAC) által vezetett tanulmány készítői 71 adatbázisra kiterjedően elemezték több mint 1,1 millió ember adatait. A 15 országból származó alanyok mind európai felmenőkkel rendelkeztek és 30 évesek, vagy annál idősebbek voltak – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.
Egy korábbi, de kisebb méretű tanulmány 74 olyan génvariánst azonosított, amelyek valamelyest összefüggésben állnak az iskolázottság szintjével. A Nature Genetics című folyóiratban publikált mostani tanulmány készítői 1271 ilyen génvariációt azonosítottak.
Robbee Wedow, a boulderi Coloradói Egyetem végzős hallgatója, a tanulmány egyik szerzője szerint az eredmények új megvilágításba helyezik a genetika befolyásoló erejét az összetett emberi viselkedésekre nézve.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyes génvariációk önmagukban csekély előrejelző-értékkel bírnak.
Az 1271 génvariáció jelentőségének felmérése érdekében a kutatók készítettek egy "poligenetikus pontrendszert", amely egymillió génvariáció – beleértve az iskolázottsággal összefüggő, valamint a genomban azonosított többi génvariáns – együttes "előrejelző-erejét" mutatja meg.
– Megállapítottuk, hogy az iskolázottsággal összefüggő génvariációk jelentős része az agyfejlődés gyakorlatilag összes szakaszában, valamint az agyi idegsejtek közti kommunikációban is jelentős szerepet játszik – mondta Peter Visscher, az ausztrál Queenslandi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.
A szakember szerint az újonnan azonosított 1271 génvariáns együttvéve az emberek közötti iskolázottságbeli különbségek mindössze nagyjából 4 százalékára ad magyarázatot.
– A genomban lévő számos génvariáció hatásának elemzése azonban azt mutatta, hogy ezek együttvéve ugyanolyan mértékben képesek előre jelezni egy személy várható iskolai végzettségét, mint a különböző demográfiai tényezők – tette hozzá a kutató.
Wedow ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár kutatási szempontból kétségtelenül hasznos eszköz a "poligenetikus pontrendszer", azonban semmiképpen sem szabad a való életre alkalmazni.
– Az alacsony poligenetikus pontszám egyáltalán nem azt jelenti, hogy valakinek esélye sincs magas iskolai végzettséget szerezni" – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy az elszántság, a családi helyzet, a társadalmi-gazdasági státusz és az egyéb tényezők szerepe sokkal nagyobb, mint a géneké.
A szakember hangoztatta, hogy, mivel a mostani tanulmány kizárólag európai felmenőkkel rendelkező alanyok adatait elemezte, ezért további vizsgálatokra lesz szükség különböző hátterű alanyok bevonásával.