Blogger szerzőnk, Kerékgyártó Andrea arról a kétségbeejtő helyzetről mesél, amikor gyermeke egészsége veszélybe kerül – mennyire nehéz objektíven viselkedni egy ilyen helyzetben? Kihez forduljunk? Hány orvoshoz vigyük el a gyermeket?
Egy szülő számára a legborzasztóbb dolog, ha a gyermeke egészsége veszélybe kerül
Amikor Fanni kétéves volt, szörnyű hónapokat éltünk át. Decembertől júniusig pontosan tíz alkalommal volt beteg. Komolyan beteg. Nem egy kis orrfolyás, köhögés, ami teljesen normális ősztől tavaszig egy kisgyerek esetében. Fanni minden egyes alkalommal napokig lázas volt, ami esetében 39-40 fokot jelentett.
Az első pár alkalommal még nem estünk kétségbe – bár az ember mindig aggódik, ha beteg a gyereke – gondoltuk a telet képtelenség betegség nélkül megúszni. Aztán teltek a hónapok és Fanni minden egyes hónapban belázasodott. Eleinte havi rendszerességgel, aztán egyre rövidebb idő telt el két betegség között.
Júniusban mindössze egy hetet volt lázmentes. Akkor már komolyan aggódni kezdtünk. A doktornőnk is megijedt, pedig korábban minden egyes alkalommal legyintett, mondván ilyenek a gyerekek. Végül ő is belátta, hogy ez nem normális és további vizsgálatokra küldött minket. Így jutottunk el egy immunológushoz, aki tetőtől-talpig kivizsgálta Fannit. Az eredmény egyszerre volt megnyugtató és aggasztó. A leletek alapján Fanninak ugyanis kutya baja sem volt. A több oldalas vérkép tökéletes lett, semmi elváltozás, ami megmagyarázná az állandó lázas állapotot. Ez volt benne az ijesztő. Miért beteg mégis folyamatosan, ha a leletek alapján nincs kézzelfogható ok rá?
Nem hagytuk annyiban a dolgot, időpontot kértünk egy gégészhez, mivel Fanni mandulája a betegségek során rendszerint begyulladt. Az élet úgy hozta, hogy Fanni pont belázasodott az időpontunk napjára. A doktornő egy pillantást vetett a torkára és már fel is állította a diagnózist: tüszős mandulagyulladás, s már írta is fel az antibiotikumot. Korábban a háziorvosunk kizárólag homeopátiás szerekkel kezelte Fannit. Minden esetben azzal indokolta, hogy Fanninak vírusfertőzése van, amire nem használ az antibiotikum. Jómagam a végletekig gyógyszerellenes vagyok, de a gégész által felírt antibiotikumot becsülettel beadtam Fanninak. Ezután mintha elvágták volna, vége szakadt a folyamatos betegségsorozatnak.
A hónapokig elhúzódó betegségekből visszamaradt egy kellemetlen tünet: Fanninak igencsak megnagyobbodtak a mandulái, ami akadályozta a légzésben. Először csupán horkolt emiatt. Újra elmentünk a gégészhez, aki megnézte a manduláit és közölte, hogy gombás fertőzése van. Felírt rá egy szert, amit kockacukorra csöpögtetve kellett volna Fanni szájába tennem, hogy elszopogassa. Elolvastam a szer mellékhatásait és úgy döntöttem, hogy nem adom be Fanninak. A majd’ 30 éves kisállattartás egyik áldásos hozománya, hogy kifejlődött egy hatodik érzékem a betegségekkel kapcsolatban. Korábban is felülbíráltam már állatorvos diagnózisát, és elutasítottam az általa javasolt gyógyszeres kezelést, amivel – mint utóbb kiderült – a cicám életét mentettem meg.
Felkerestünk hát egy másik gégészt, aki csak a fejét csóválta, amikor elmeséltem neki a korábbi doktor diagnózisát. Kiderült, hogy szó sincs gombás fertőzésről, csupán arról, hogy Fanni mandulái képtelenek visszahúzódni a folyamatos gyulladásos állapot után. Az orvos megnyugtatott, hogy kisgyerekek esetében nem ritka ez a helyzet, semmilyen teendő nincsen. Fellélegeztünk. Fanni már hetek óta nem volt lázas, és az orvos szerint nincs is semmi komoly baj vele.
Megnyugodva mentünk el nyaralni. És ekkor jött a hideg zuhany. Fanni egyik éjjel elkezdte fuldokolva kapkodni a levegőt, és több alkalommal másodpercekre kimaradt a légzése. Mivel az egyetemen tanultam erről, azonnal tudtam, hogy obstruktív alvási apnoéja van, ami egy igen komoly állapot. Másnap utánanéztünk a neten és azonnal időpontot kértünk egy fiatal doktornőhöz, aki ennek a területnek a szaktekintélye.
Ő az előző két orvossal szöges ellentétben az állította, hogy Fanninak kórosan nagyok a mandulái, ami annak az eredménye, hogy korábban hónapokig félrekezelték. Felírt ugyan egy antibiotikumos orrcseppet, de előrevetítette, hogy szerinte a műtéti eljárás a végső megoldás.
Mi azonban úgy álltunk a dologhoz, hogy amíg lehet, foggal-körömmel ragaszkodunk Fanni manduláihoz. A hosszú betegségekkel telt hónapok alatt ugyanis beleástam magam a témába, és megtudtam, hogy míg korábban szíre-szóra kikapkodták a gyerekek manduláit, mára rájöttek, hogy a mandula egy igen fontos szerv, amiért érdemes küzdeni. Kiderült, hogy ma két irányvonal létezik a gégésztársadalomban: az egyik a régi vágású műtétpárti, a másik a felvilágosodott, mentsük meg a mandulát elvet vallja.
Mivel mi szerettük volna megmenteni Fanni manduláit és nem utolsósorban megkímélni a kétéves lányunkat a műtét okozta traumától további gégészeket kerestünk fel.
A negyedik gégész ismét megnyugtatott, hogy teljesen normálisak Fanni mandulái és semmi teendő nincs velük. Az ötödik és egyben utolsó gégész, akinél jártunk, újabb elmélettel állt elő: szerinte Fanni orrmandulája minden baj okozója, és azt kéne minél előbb eltávolítani. Ezen a ponton köszöntük meg az orvosok munkáját és döntöttünk úgy, hogy inkább az alternatív gyógymódok irányában indulunk el.
Így jutottunk el egy természetgyógyász ismerősömhöz, akinek nem tudok elég hálás lenni. Ő hívta fel a figyelmemet az illóolajok használatára, amit a mai napig előszeretettel használok és valódi csodaszernek tartok.
Ezen kívül beleástam magam az immunrendszer erősítésének témakörébe. Korábban is tudtam nagyjából, hogy mire kell odafigyelni, ha erős immunrendszert akarunk, és ezeket be is tartottuk. Fanni egészségesen étkezett, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztott, rengeteget tartózkodtunk a friss levegőn és nagyokat aludt.
Csakhogy, mint megtudtam az erős immunrendszer rákfenéje a megfelelő hidratáltság. A sejtek egészséges működéséhez rengeteg folyadékra van szüksége a szervezetnek, ellenkező esetben a sejtek kevésbé tudnak ellenállni a kórokozók támadásának.
Minden szülő tudja milyen nehéz eset egy gyereket ivásra bírni. A kicsik valahogy hajlamosak ezen szükségletükről megfeledkezni. Nyáron a nagy melegben még csak-csak isznak, de ősszel és télen képesek egész nap ellenni folyadék utánpótlás nélkül. Aminek következtében pillanatok alatt dehidratálódnak és máris megvan a baj.
Egy igen érdekes cikket olvastam, amiben egy volt gyógyszerész azt taglalta, hogy valójában a szervezetnek nem gyógyszerekre van szüksége, hanem rengeteg folyadékra. A legtöbb betegség kivédhető vagy legalábbis könnyebben gyógyítható, ha a beteg bőséges folyadékot fogyaszt.
A betegeskedéssel töltött hosszú hónapok egy dologra kiválóak voltak: ráleltem az immunrendszer hatékony erősítésének módjára.
Íme, a mi házi praktikánk, aminek köszönhetően Fanni két éven át nem volt beteg:
- A legfontosabb a megfelelő hidratáltság. Minden nap odafigyelek, hogy Fanni elég folyadékot fogyasszon, ha kell, addig állok mellette, amíg meg nem issza a bögre teáját.
- Reggelire banánból, almából, natúr joghurtból és zabpehelyből készítek neki turmixot. (Régen azt tartották, hogy napi egy alma távolt tartja az orvost. Egy cikkben azt olvastam, hogy ezt napi egy banánnal egészítsük ki, ami rengeteg ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz.)
- Fanni minden nap megeszik egy kanál mézet, ami kiváló antibakteriális és immunerősítő hatású
- Minden nap adok neki C és D vitamint
- A nózijába naponta Salvus gyógyvizes orrcseppet cseppentek. A kiszáradt nyálkahártya szabad utat enged a kórokozóknak, így fontos a nedvesen tartása. Amióta a Salvust használjuk, Fanninak megszűnt a horkolása és egyszer sem volt apnoéja
- Figyelek rá, hogy a hálószoba páratartalma az ideális 40-70%os tartományba essen
- Végül, de nem utolsó sorban minden nap párologtatok levendulaolajat, ami kiválóan fertőtleníti a levegőt. Sőt, ha tömött helyre megyünk, az üvegcsét magammal viszem és időnként beleszagoltatom Fannit. Egy orvos cikkében olvastam ezt a trükköt, ő a gyerekei textilzsebkendőjére cseppent pár csepp citromolajat, amit elküld velük az iskolába, és pár óránként bele kell szagolniuk. Ugyanis a citromolaj is igen erős fertőtlenítő hatással bír. Mielőtt illóolajat kezdtek párologtatni, érdemes szakemberrel egyeztetni. Vannak olajok, amiket kiababák esetében nem szabad használni. Kruppos gyereknél pedig szigorúan tilos illóolajat párologtatni! Arra is figyeljetek oda, hogy kizárólag 100%os tisztaságú illóolajat alkalmazzatok. Szeretettel ajánlom a Pannonhalmi Főapátság boltját a Károly körúton, kiváló minőségű levendulaolajat lehet náluk vásárolni.
A fent leírtak segítségével Fanni négyéves koráig nem volt beteg. Ekkor egy újabb tényező lépett az életünkbe, az óvodával együttjáró stressz és a belőle fakadó betegségek. Erről legközelebb írok, megérdemel egy külön bejegyzést.
Szerző: Kerékgyártó Andrea, a Lányomnak az életről blog írója
Fotó: