A közeledő év vége számos, szabadsággal összefüggő kérdést vet fel. A szabadság mértéke, kiadása, igénylése, a munkáltató téli leállása körében csokorba gyűjtöttük a vonatkozó szabályokat kérdés-felelet formában.
Hány nap szabadság illet meg?
Szabadság a munkában töltött idő alapján jár. Azon egyértelmű eseten kívül, amikor a munkát végzünk, ide tartozik a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, de maga a szabadság, a szülési szabadság is szabadságot „szül”. A törvény e körbe sorolja a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, a keresőképtelenség (amikor betegszabadságot, illetve táppénz ellátást kapunk) teljes, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, továbbá a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt-ben meghatározott tartamát.
A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Az alapszabadság mellett pótszabadság az alábbi jogcímeken jár.
1./ Életkor alapján:
25. életévtől 1 munkanap
28. életévtől 2 munkanap
31. életévtől 3 munkanap
33. életévtől 4 munkanap
35. életévtől 5 munkanap
37. életévtől 6 munkanap
39. életévtől 7 munkanap
41. életévtől 8 munkanap
43. életévtől 9 munkanap
45. életévtől 10 munkanap
2./ A tizenhat évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalónak egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
3./ Az apának gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár.
4./ A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
5./ A föld alatt állandó jelleggel dolgozó vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló részére évenként öt munkanap pótszabadság jár,
6./ A fogyatékossági támogatásra, a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak, továbbá akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Részmunkaidő esetén hogyan kell kiszámolni a szabadságnapjaim számát?
A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén nem érvényesül az időarányosság elve. A Kúria 19. számú állásfoglalása szerint a munkavállalónak évi rendes szabadság jár abban az esetben is, ha a munkáltató nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ez alapján tehát a szabadságnapok tekintetében nem lehet különbséget tenni a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók között.
Szabadon dönthetem el, hogy mikor megyek szabadságra?
A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelessége, annak időpontját a munkáltató állapítja meg a munkavállaló meghallgatását követően. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölni.
Az éves szabadságából azonban 7 munkanappal a dolgozó rendelkezik, ezt a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni legfeljebb két részletben (kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja). A munkavállalónak az erre irányuló igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadság kiadása iránti kérelemnek a munkáltató köteles eleget tenni, nincs mérlegelési lehetősége.
A gyakorlatban szerencsére a legtöbb munkáltató nagyon rugalmas, és a dolgozók maguk között oszthatják be, hogy ki, mikor szeretne pihenni.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra (azaz ebbe a 14 napba beleszámít a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap) mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a felek munkavállaló javára eltérhetnek.
Próbaidő alatt lehetek szabadságon?
A próbaidő a munkaviszony része, a munkaszerződésben az ebben történő megállapodás nem befolyásolja a munkaviszony tartamát, az abból származó jogokat és kötelezettségeket. Ennek megfelelően próbaidő alatt a munkáltató kiadhat szabadságot a munkavállaló részére. Ugyanakkor, ahogyan arra fentebb hivatkoztunk, a munkaviszony első három hónapja alatt a munkavállaló nem igényelheti szabadság kiadását (tehát ha nincs próbaidő kikötve, abban az esetben sem).
Nyugdíjasként hány nap szabadságra vagyok jogosult?
A munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, melyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik (MK. 74.). Ennek megfelelően a nyugdíjas minőség a szabadságra való jogosultságot nem befolyásolja.
Mi történik abban az esetben, ha a karácsonyi pihenésem alatt felhív a munkáltató és arra utasít, hogy vegyem fel a munkát?
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megszakíthatja a már megkezdett szabadságot. Ezen feltétel teljesülése esetén a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli azzal, hogy a munkáltató minden érintett szabadságnap helyett köteles másik napot biztosítani a munkavállaló számára. Nem fog beleszámítani a szabadságba a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkáltató ilyenkor is köteles a munkavállaló részére megtéríteni a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit.
Fizetés nélküli szabadságom (gyes) lejárt. A felhalmozódott szabadságot kérhetem pénzben a munkáltatótól?
Erre a hatályos szabályok szerint nincs lehetőség, a szabadságot megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnése esetén lehetséges. Mivel a szabadság rendeltetése a regenerálódás, azt főszabály szerint tehát természetben kell kiadni.
Felmondási időmet töltöm. Kérhetem szabadság kiadását?
Szabadság kiadására kizárólag arra az időtartamra van lehetőség, mely alatt a dolgozót munkavégzési kötelezettség terheli. Azaz a felmondási idő azon részére, amikor a munkavállaló köteles munkát végezni (azaz a munkavállaló felmondása esetén a teljes felmondási időnek, a munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő felének a terhére) jogszerűen kiadható szabadság természetben. Ebből következően arra az időszakra, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság nem adható ki.
Decemberben a munkáltatónál két hét leállás lesz, nekem azonban nincs 10 munkanap szabadságom. Ebben az esetben a kieső időszakra fogok munkabért kapni?
Egyes munkáltatóknál akár a termelési technológia sajátossága, akár egyéb ok következtében – különösen telente – gyakori az éves leállás. Mivel a szabadsággal (7 munkanapot kivéve) a munkáltató rendelkezik, megteheti, hogy ezen leállási időszak alatt adja ki a dolgozót megillető szabadság egészét vagy annak egy részét. Előfordulhat azonban, hogy a leállás időszaka hosszabb, mint a munkavállalót megillető szabadságnapok száma: ilyen esetben a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. Ezen időszakra a dolgozót állásidőre járó díjazás illeti meg és nem fizetés nélküli szabadság.
Szerző: Dr. Hajdu-Dudás Mária
Fotó: