Hogyan alakul ilyen esetben a láthatás? Vitás helyzetekben a szülők kénytelenek szorosan értelmezni a bírósági ítéletben, vagy végzésben foglaltakat, azonban ettől célszerű lenne eltérni a gyermek érdekében.
A gyermek láthatása az őszi szünetben – 2 példa
Szorosan értelmezve a szünet fele csak az október 26-30-ig tartó időszak felét jelenti, azaz 2 napot. Emellett a szülőknek továbbra is marad az egymás között megosztott 2 hétvégéjük (páros-páratlan). Ebből az osztásból hivatalosan kimarad az október 23., hiszen az csak egynapos naptári ünnepnap. Ez esetben a szülők csak az OKM rendeletben meghatározott szünetet osztják fel egymás között (jelen esetben az október 26. és október 30. napja közé eső időszakot), a folyamatos kapcsolattartás pedig változatlanul megmarad. Példánk szerint ez esetben a kapcsolattartásra jogosult fél (a folyamatos kapcsolattartás keretében) péntek délután 16 órától elviszi a gyermeket, majd vasárnap délután 16 órára hazaviszi és csütörtök reggel 9-től péntek este 18 óráig az őszi szünet keretében ismét elviszi a gyermeket 2 napra. A fenti példán szemléltetve is érzékelhető, hogy ez esetben a gyermeket a szülők feleslegesen rángatják kétszer ide-oda, viszont ez esetben maradéktalanul betartják a lefektetett kapcsolattartást.
Rugalmas értelmezés esetén, a gyermek érdekeit szem előtt tartva, a szünetek esetében érdemesebb, és célravezetőbb az OKM rendeletben meghatározott szünetet, valamint a hétvégéket összevonni és mindezt megfelezni a szülők között. Ebben az esetben a fenti példa így fest: az éppen kapcsolattartásra jogosult szülő 23-án, pénteken délután 16 órától elviszi a gyermeket és csak kedden este 18 órára viszi haza, vagy szerdán reggel/délben/este viszi el és vasárnap este 18 órára hozza őt vissza.
Bízom benne, hogy mindenki megtalálja a gyermeke számára legideálisabb megosztási módot és ebben a szülők együtt is tudnak majd működni.