A probiotikumok kapcsán egyetlen egy dolgot állíthatunk 100%-os biztossággal: hamarabb terjedtek el széles körben és váltak népszerűvé, mint hogy tudományosan egyértelműen alátámasztották volna hatásosságukat. A probiotikumok alapvetően biztonságos készítmények, nem igazán lehet velük ártani, viszont nem mindegyikük hatásos, és nincs olyan probiotikum, ami mindenre jó. Testünkben kb. 1 kilogrammnyi baktérium él, bélflóránkra annak sokrétű szerepe miatt sokan külön szervként tekintenek, és egyre több betegségben fedezzük fel jelentőségüket.
A probiotikumok, azaz a „jó” baktériumok vagy „jó” gombák négyféleképp hatnak az emberi szervezetre:
1. A „rossz” mikroorganizmusokat visszaszorítják a bélflórában
2. A bél barrierfunkcióját javítják (kevésbé szívódnak fel a bélből a káros anyagok)
3. Pozitív hatással vannak az immunrendszerre
4. Fájdalomérzetet módosítják (egyes Laktobacillus törzsek mikro-opioid és kannabioid receptorok megjelenését serkentik a bél hámsejtjein, a kialakuló fájdalomcsillapító hatás a morfinéhoz hasonló)
A probiotikum szó olyasmi, mint a gyógyszer szavunk
A gyógyszereken belül rengeteg hatóanyag létezik, amelyek eltérő hatással rendelkeznek különböző betegségekben (ezek hatásosságát külön-külön igazolták komoly vizsgálatok, metaanalízisek során). A probiotikumokon belül is rengeteg baktérium- és gombatörzs különíthető el, nem lehet általánosságban beszélni, külön-külön kell vizsgálni egyes törzsek vagy kombinációik hatását egyes betegségekben.
Az elmúlt években számos randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat és ezek metaanalízise történt, amelyek különböző probiotikumok hatását vizsgálták. Kétség nem fér hozzá, hogy még további, gondosan megtervezett vizsgálatok/kutatások szükségesek, ám az eddigi, több tízezer ember bevonásával készült vizsgálatok eredményeinek körvonalai már jól látszódnak.
Fontos kiemelni, hogy a különböző, szájon át bevitt probiotikumok, azaz „jó” baktériumok vagy „jó” gombák eltérő mértékben állnak ellen a gyomorsavnak, epesavnak és eltérő mértékben képesek a vastagbélben elszaporodni, megtapadni. Ezért ha egy baktérium/gombatörzs hatásossága klinikailag igazolt, attól még egy másik, nem vizsgált törzs könnyen lehet teljesen hatástalan is! Az eddigi vizsgálatokban jelentős különbségek voltak a törzsek hatásossága között.Jó marketinges szöveg, hogy némelyik probiotikum 5-10 féle baktériumtörzset tartalmaz: de ez nem jelenti azt, hogy hatásosabb! Sőt, egy ezt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy egy adott törzs önmagában történő alkalmazása hatásosabb, mintha 4-5 másik törzzsel egyszerre alkalmazzuk kombinációként. Ne dőljünk be a csomagolásnak: hiába tartalmaz a probiotikum egyéb összetevőket (vitaminok, nyomelemek, ginkgo biloba stb.), nem ettől lesz hatásos és jó!
Mikor bizonyítottan hatásos és mikor indokolatlan a probiotikum használata?
A legfrissebb kutatások, a tudomány jelenlegi állása alapján csoportosítottam a betegségeket alább.
Bizonyítottan hatásos a probiotikum: antibiotikum mellé szedve (hasmenés megelőzésére); hasmenéses betegség kapcsán; Clostridium difficile fertőzés esetén; irritábilis bél szindrómában; csecsemőkori hasfájásban. Ezekben a betegségekben egyes baktérium- és gombatörzsek hatásosságát igen magas evidenciaszintű, tudományos bizonyítékok, egybehangzó vizsgálatok és metaanalízisek igazolják.
Indokolatlan a probiotikum: cöliákiában ("glutén-érzékenységben"); hasnyálmirigy-gyulladásban; különböző allergiás betegségekben; tartós székrekedésben; Crohn-betegségben és colitis ulcerosában. Ne tévesszenek meg minket a különböző cégek felkérésére készített, fizetett tanulmányok, amelyek azt állítják, az ő készítményük ezeknél a betegségeknél is egyértelműen hatásosak! Egy-egy kutatási eredmény nem döntő erejű, ráadásul a fenti betegségek kapcsán számos, egymásnak gyökeresen ellentmondó, sokszor teljes hatástalanságot igazoló vizsgálati eredmény született – tehát a probiotikumok egyértelmű pozitív hatása nem bizonyított ezekben az esetekben. Jelenleg nincs egyértelmű evidencia arra vonatkozólag, hogy a probiotikumok az allergiás megbetegedések megelőzésében vagy kezelésében hasznosak volnának!A szerző Facebook oldalán megtaláljátok a teljes cikket>>, ahol a Magyarországon kapható probiotikumokról is elmondja véleményét. Bemutatja, hogy mi a különbség az egyes termékek között, és melyik készítményt ajánlja az orvos a legújabb kutatások alapján csecsemőkori hasfájás esetén, hasmenéses betegségek kapcsán, antibiotikumok mellé, funcionális hasi fájdalom, irritábilis bélszindróma esetén.
Szerző: dr. Novák Hunor
A cikk személyes véleményt is tartalmaz. A fentiek elkészítésekor támaszkodtam az alábbi írásokra:
• www.UpToDate.com – Probiotics for gastrointestinal diseases – R Balfour Sartor, MD ;J Thomas Lamont, MD; Shilpa Grover, MD, MPH
• dr. Gárdos László: A probiotikumok gyermekkorban történő alkalmazásával kapcsolatos kérdések és evidenciák – I (Gyermekgyógyászat, 2014, 65. Évfolyam, 2. szám
Dr. Novák Hunort követhetitek a Facebook-on is:
Kezdő fotó: FreeDigitalPhotos
Fotók a cikkben: Facebook