Ha egy kicsit megállsz, és elgondolkozol, lehet, hogy meg is tudod fogalmazni: ott hagytad a lelked egy részét valakinél, valahol.
Múltbéli lelki sebeink gátolják a jelen boldogságát?
Vágyunk a boldog életre, sikerre, a pozitív változásra, de azt vesszük észre, hogy nem jön létre, mert van egy seb, ami nincs begyógyulva – lelkünk egy része letapadt, leszakadt, valahol a múltban. Nem tudunk a jelenben lenni, nem ismerjük fel lehetőségeinket, a jelen valóságát. Ilyenkor ráadásul falat építünk magunk köré, amely megvéd minket további fájdalmaktól, de a számunkra hasznos, jó dolgokat is kizárja.
Trauma átélésekor lelkünk egy része „lehasad”
Lélek: vitális eszencia=az élet princípiuma, amit általában a testtől megkülönböztetett létezőnek tartanak, spirituális részek, szemben a pusztán fizikaival. Az ősi időkben e vitális eszencia elvesztését a lélek elijesztésének, elkóborlásának vagy ellopásának tulajdonították. Trauma átélése esetén vitális eszenciánk úgy tudja túlélni ezt az eseményt, hogy egy része lehasad rólunk, és még a fájdalom „teljes becsapódása” előtt elmenekül.
(Sandra Ingerman: Lélekvisszahívás, Amritana Könyvkiadó, 2008)
Íme, néhány példa azokra az eseményekre, amelyek következtében elveszíthetjük lelkünk darabjait:
– társ, gyerek, szülő halála
– válás, elválás
– autóbaleset
– destruktív kapcsolatban lenni vagy abból kilépni nehezen, „ott hagytam valamit magamból”, mintha egy részem mindig vele lenne
– betegség
– erőszakos cselekedet
– háborús cselekmények, stb.
Melyek azok a tünetek, amelyek jelzik, hogy „nem vagyunk a jelenben”
– úgy érzed, mintha a testeden kívül lennél, az eseményeket úgy nézed, mint egy filmet
– egy részem figyel az elmémmel, de nem tudom, mit érzek, vagy nem érzek semmit
– dermedtség, apatikusság, tompultság
– hézagok a gyerekkori emlékekben
– függőségek: szex, alkohol, drog, étel, stb.
– gyakran keresel külső pótszereket, amikkel a belső űrt vagy ürességet ki kell tölteni
– elhúzódó gyászfolyamat válás vagy haláleset után
A korábbi traumákkal komolyan foglalkozni kell
Számtalan (szak)irodalom és film is tele van olyan beszámolókkal, amelyek a stressz idején a testről való lehasadásról szólnak. Pl.: megerőszakolt nők menyezettől látják az eseményt. A pszichológia számára a lehasadt részek elvesznek egy hatalmas megismerhetetlen tartományba, a kollektív tudattalanba. A pszichológus feladata, hogy segítsen a páciensnek visszahozni az elveszett élményt. Ebben használhatja az álommunka, a fantázia, a szabad asszociáció vagy a hipnózis módszerét, hogy segítse a pácienst hozzáférni énjének elveszett részeihez.
A kineziológus egyedi technikákkal tud segíteni abban, hogy a korábbi trauma által bekövetkezett stresszt oldja.
Tanácsok: – Légy nagyon őszinte magadhoz: jó-e neked ez a megrekedt állapot v agy szeretnél végre ÉLNI?
– Vizsgáld meg mit is szeretnél az élettől, magadtól? Ha már azt meg tudod fogalmazni, mi az, amit nem szeretnél, elindultál egy úton.
– Téves az a gondolat, hogy a te életed a legnehezebb. Keress társaságot magadnak, olyan emberek személyében, akik életvidámak, életerővel megtöltenek.
– Bármilyen erőszakos cselekedet hasznodra válhat, gondolj azokra, akik segítenek hasonló tapasztalatokkal rendelkezőknek.
– Nem utolsó sorban érdemes segítséget kérni szakemberektől, és azt befogadni. Érdemes tudni, hogy majdnem minden trauma feldolgozható. Sokan azt gondolják, egyedül kell megoldani lelki sérüléseiket, ám a tapasztalatok azt mutatják, ha bátran segítséget kérünk, egészséges ütemben, saját ritmusunkban visszatérhetünk életünk természetes medrébe Az univerzumban van egy rend, amelyet a lélek is követ: minden egyensúlyra törekszik. A lélekrészek is szeretnének visszakerülni helyükre, és ha ez megtörténik a pozitív változás: kiegyensúlyozott állapot, életöröm léphet be életünkbe.
Szerző: Sütő Annamária
Fotó: FreeDigitalPhotos
<