Szoptatás – testi és lelki egészség a csecsemőnek és édesanyának  – A kommunikáció képessége olyasmi, amit igen korán megtanulunk az életünk során. Pl.: egy enyhe kocogtatás az anya hasüregében a magzat első külvilággal való kapcsolatát jelenti. A szoptatás alatti szemkontaktus az anyával tulajdonképpen bevezeti az elengedési reflex kialakulását, maga a baba szopása, pedig minden jelet, információt megküld az anyai test megfelelő helyére annak érdekében, hogy az elegendő mennyiségű tejet termeljen a baba számára, megfelelő időre, megfelelő hőmérsékletben és mennyiségben.   – Minden évben újabb és újabb kutatások erősítik meg azt, hogy milyen fontos a kizárólagos szoptatás a baba 6 hónapos koráig, valamint a további folyamatos szoptatás, egyéb táplálék kiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig, vagy azon túl is.   – Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek kockázatát, mint pl.: a hasmenés, légző rendszeri betegségek (pl.: tüdőgyulladás), fülbetegségek és húgyúti fertőzések.  A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Csökkenti az anya számára az emlő és petefészek rák, a vashiányos anaemia és csípő combnyak törés kockázatát.
  Milyen előnyei vannak a szoptatásnak?
  • Az anyatej a csecsemők számára legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza
  • Az anyatejet a csecsemő könnyen emészti meg
  • Az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, mely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli
  • A szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki

A tápszeres táplálás helyett egészségesebb a szoptatás Az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexe kijelenti, hogy a szülőket tájékoztatni kell a csecsemőtápszer szükségtelen vagy helytelen alkalmazásának egészségügyi kockázatairól. Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást ajánlja az első hat hónapban, a kiegészítő táplálékok bevezetését hat hónapos kortól kezdve, valamint a szoptatás folytatását két évig, vagy azon túl. A széleskörű kutatási anyagokból az INFACT Canada (Infant Feeding Action Coalition) által válogatott példák dokumentálják a szoptatás fontosságát és a tápszerek adásával összefüggő kockázatokat.
  Milyen előnyei vannak a szoptatásnak a szoptatott csecsemők és gyermekek körében?
  1. csökken az asztma kialakulásának kockázata
  2. csökken az allergia kialakulásának kockázata
  3. csökken az akkut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata
  4. csökken a fogállási rendellenességek kockázata 
  5. csökken a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata
  6. csökken a táplálkozási elégtelenségek veszélye 
  7. csökken a gyermekkori rák kialakulásának kockázata
  8. csökken a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata
  9. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata
  10. csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata
  11. csökken az elhízás kockázata
  12. csökken a bélfertőzés kockázata
  13. csökken a középfülgyulladás kockázata
Milyen előnyei vannak a szoptatásnak a szoptató édesanyák számára?
  1. csökken a mellrák kialakulásának kockázata
  2. csökken az elhízás kockázata
  3. csökken a petefészek rák kockázata
  4. csökken a csontritkulás kialakulásának kockázata
  5. csökken a stressz és szorongás kialakulásának kockázata
  6. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázat
Hol kaphatsz segítséget a szoptatással kapcsolatban? – Magyar Védőnők Egyesülete  Országszerte, minden településen elérhető védőnő, aki segítségét kérheti a szoptató édesanya Levelezési cím: 1399 Budapest Pf. 636. mave@mave.hu; www:mave.hu Tanácsadás: Gitidiszné Gyetván Krisztina  GitidisznéGyetvanKrisztina@tvn.hu Hartung Vilmosné hartungne.andrea@ibclc.hu   – Szoptatásért Magyar Egyesület
Főoldal
(20) 456-0585   – 24 órás Szoptatási Ambulancia Fővárosi Szt. István Kórház 1094 Budapest Nagyvárad tér 1. – Szent István kórház, újszülött osztály, szoptatási ambulancia 1024 Budapest, Nagyvárad tér 1. N épület Telefonos időpont egyeztetés szükséges. Telefon: (1) 455-5700 / 1644 m. és (1) 216-0350 / 1644 m.   – Telefonos Tanácsadás http://www.lll.hu Dr. Ádám Borbála (20) 942-4896  Dr. Kovács Judit 06-52-417-144/5454   Szoptatási trendek Magyarországon A 60-as években Magyarországon a nők több mint 50%-a táplálta kizárólag anyatejjel gyermekét a szülést követő első három hónapban. Egyes években ez az arány majdnem elérte a 60%-ot. A mesterségesen (tápszerrel) táplált gyermekek aránya csak 5% körül mozgott. A 70-es években az első 3 hónapban kizárólagosan szoptató édesanyák aránya 30% körülire esett vissza, míg a vegyes táplálás és a mesterséges táplálás 10-10 %-kal nőtt. Az ebben a szakaszban tápszerrel történő táplálás 1980-ban érte el csúcspontját, a csecsemők több mint 16%-a kapott tápszert.   A nyolcvanas évek közepétől a szoptatás aránya ismét emelkedni kezdett és 1991-re a 3 hónapos korig történő kizárólagos szoptatás aránya elérte a 44%-ot. A mesterséges táplálás aránya 11,1% volt. A szoptatást népszerűsítő programok, a bababarát szülészetek, valamint a szoptatás támogató civil kezdeményezések terjedését a szoptatási arányok jelentős növekedése követte a 90-es években. 1997-ben a 3 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya már 49,6 % volt, s ez az arány 2003-ra 65,3 %-ra emelkedett. Ezek a számadatok azonban kissé félrevezetőek voltak, mivel a kizárólagosan szoptatott csecsemők közé sorolták azokat is, akik tea, gyümölcslé pótlást is kaptak.
 
 
Szoptatási eredményeink 2012:
4 hónapos korig:
kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya:
53,9%
vegyes táplálás: 38%
6. hónapos korig:
kizárólagosan szoptatott: 36,1%
vegyes táplálás: 54,4%
12 éves kor után:
is kap anyatejet: 37,5%
 
A szigorúbb statisztikai adatfelvétel miatt a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya 2004-ben ugyan visszaesést mutat, de erről az 58%-ról tudható, hogy valóban csak a kizárólag szoptatott újszülötteket tartalmazza. A hazai kórházakban jelenleg az édesanyák 90%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval magasabb arány, mint az EU átlaga (60%). Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a mesterségesen, tápszerrel táplált csecsemők aránya évek óta 7% körül állapodott meg. Nem lehetünk azonban elégedettek, ha a hazai helyzetet  a WHO és az UNICEF ajánlásával vetjük össze. Az ennek megfelelően 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya ugyan emelkedett az elmúlt évek során (1997: 23,1 %,  2003: 40,5 %), de 2004-ben még mindig csak 36%-os volt.   Életmentő anyatej A szoptatás életeket menthet meg! A szegény országokban jelentősen emeli a csecsemőhalandóságot a korán bevezetett mesterséges táplálás, ám a tápszer adása sem mindig kedvező hatású, hátrányairól még a jól kiépült egészségügyi ellátással rendelkező, gazdag országokban sem feledkezhetünk el. A korán bevezetett mesterséges táplálékok betegségeket okozhatnak, illetve gyakoribbá teszik bizonyos betegségek előfordulását, így növelik a költséges kezelések arányát. Minden országban elsőbbséget kellene élveznie annak a népegészségügyi célnak, hogy megvalósítsák a 2002-es WHO/UNICEF: A Csecsemő és Kisgyermek-táplálás Globális Stratégiáját. A tudományos bizonyítékokon alapuló Stratégiát 2002-ben fogadták el, lényege, hogy a megfelelő újszülött-, csecsemőkori és kisgyermekkori táplálás biztosítása jelentős szerepet játszik az optimális egészség elérésében. A stratégia céljai: – felhívni a közvélemény figyelmét a csecsemő- és kisgyermektáplálásra ható legfontosabb problémákra, ezek megoldásához vezető utak azonosítása és a szükséges beavatkozások keretének biztosítása; – a kormányok, nemzetközi szervezetek és más érintettek elkötelezettségének növelése a csecsemő és kisgyermektáplálás optimális gyakorlásának eléréséért – olyan környezet létrehozása, amely lehetővé teszi az édesanyáknak és családjaiknak, hogy minden körülmények között megfelelő információn alapuló döntést hozhassanak, és szabadon dönthessenek gyermekük táplálásáról.    Változó tendenciák a szoptatásban Napjainkban a politikai és társadalmi változások, a HIV járványszerű terjedése, a környezeti katasztrófák, valamint az ember okozta katasztrófák ellenére szerencsére egyre több nő szoptatja kizárólagosan gyermekét az első hat hónapban. Azonban a korábbi kedvezőtlen tendencia (a szoptatás visszaszorulása) megfordulása ellenére is túlságosan rövid ideig szoptatják a csecsemőket világszerte. Különösen a fejlett országokra igaz, hogy a tápszerek vélt biztonságára hagyatkozva, és a hiányos felvilágosítás miatt a nők jelentős része (egyes európai országban közel ötven százaléka) el sem kezdi szoptatni újszülöttjét. A szoptatás teljes időtartamának növelésében és a megfelelő, biztonságos kiegészítő táplálás megvalósításában tehát még jócskán van tennivaló – mindenütt a világon.

Kép: Freepik

Forrás: mave.hu

   

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük