A kétszemes mélységlátás, a sztereolátás elofeltételei már a csecsemo születése elott két hónappal jelen vannak, a hét hónapos magzat agykérge tehát készen áll a környezeti ingerek hatására bekövetkezo tanulásra – foglalta össze kutatócsoportjával végzett vizsgálataik eredményét Kovács Ilona.
Az MTA doktora annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy tanulmányuk megjelent az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben.
Hogyan fejlodik a látás?
Egészséges, idore született csecsemoknél a mindkét szemet igénybe vevo sztereolátás három hónapos kor körül jelenik meg. Felmerül a kérdés, hogy az újszülött agykérge elore huzalozva van-e erre a változásra, vagy a környezeti ingerek hatására szervezodnek az adott célra az idegsejtek. Kovács Ilona a Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) muködo MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport vezetoje kollégáival koraszülöttek és idore született babák vizsgálatával ezt a kérdést válaszolta meg.
„Úgy tunik, hogy teljes mértékben tanulásról van szó, a környezeti ingerek hatására fejlodik ki a sztereolátás. Ez azt is jelenti, hogy az emberi agy jóval plasztikusabb és érzékenyebb a külso ingerekre, mint eddig hittük” – összegezte a kutatásvezeto.
Az agykérgi jelek vizsgálata
A Pécsi Egyetemen tevékenykedo Jandó Gábor közremuködésével 30 csecsemot vontak be a tanulmányba. Tizenöt baba koraszülött volt, ok átlagosan 31 hét után jöttek világra, míg 15 baba idore született. Az elso mérésekre a születésüket követo második hónapban került sor, amikor még nem jelentkezik a sztereolátás. A csecsemok agykérgi jeleit a koponyájukhoz kívülrol illesztett elektródákkal mérték. Az úgynevezett VEP (Visual Evoked Potential) agykérgi jel alkalmas annak elemzésére, hogy milyen választ vált ki az agyban a látott kép.
„Úgy képzelhetjük el, mintha a csecsemok sztereomozit néztek volna két színu szemüveggel” – magyarázta a teszt körülményeit a kutató. A babáknak mutatott képek úgynevezett random pontokból álltak. Ezek hasonlítanak a „csodaképekhez”, amelyeken csak az látja meg a kidomborodó, elrejtett ábrát, akinek megfelelo a sztereolátása. Ilyen képeket fél évszázada Julesz Béla pszichológus hozott létre eloször, aki mellett Kovács Ilona is dolgozott az amerikai Rutgers Egyetemen. A mostani munkához kutatótársuk, Török Béla (Kantonsspital, St. Gallen) készítette el a képeket.
Koraszülött babák
A tesztek eredménye szerint a korábban világra jött csecsemok nem kerültek hátrányba, két hónap többlet ingerlést szereztek. Születésük után három hónappal már kimutatható volt náluk a sztereolátásra utaló agykérgi hullám, éppen úgy, mint az idore született csecsemoknél. A kutatók bemutatták a látás egy ezzel ellentétes fejlodését is, amelyet nem külso környezeti inger, hanem a fogantatástól eltelt ido határozott meg. Ez a funkció a koraszülötteknél mindig pontosan annyival késobb alakult ki, mint amennyivel korábban a világra jöttek.
Kérdésessé vált viszont a munka folytatása, mert az ötfos kutatócsoport ötéves akadémiai támogatási szerzodésének lejárta után az idei évre hiába pályázott, nem kapott további támogatást. „A munkatársaim állás nélkül vannak, elképzelheto, hogy hamarosan el kell hagynunk a BME területén lévo laboratóriumunkat is” – tette hozzá Kovács Ilona.
Forrás: MTI
2012. július 04.
Szülok Lapja
[color=blue] KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
A magzat érzékszerveinek fejlodése VI >>
Terhesség alatti stressz hatása a magzatra >>
4D ultrahang – a kukacát fogja a kisfiú az anyaméhben >>