Miért nem löki ki az anya immunrendszere a fejlodo magzat szövetét, mint idegentestet? Erre a kérdésre a New Yorki Egyetem Orvostudományi Karának munkatársai keresték a választ.
A baba, mint idegentest
A szerv- és szövetátültetés legnagyobb problémája a kilökodés: a befogadó szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a beültetett szövetet, ezért megsemmisíti. Az orvostudományt régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon miért nincs ilyen viszony az anyai és a magzati szervezet között, hiszen az immunológiai különbségek itt is kétségtelenül fennállnak. Dr. Adrian Erlebacher és munkatársai nem várt eredményekhez jutottak a témában.
Az embrió beágyazódása
A Science júniusi számában bemutatott közlemény egy olyan mechanizmust fed fel, melynek során az embrió beágyazódása kikapcsol egy, az immunrendszer idegentest-reakciójában alapveto jelátviteli útvonalat. Ily módon az immunelemek elkerülik a beágyazódás helyét, vagyis a magzat károsítására sem kerülhet sor.
A magzati szövetek elszigetelodnek
Ismert, hogy az immunsejtek szabályozásában, aktiválásában alapveto szerepet töltenek be jelátviteli molekulák, a kemokinek. A munkacsoport mintegy hét éve modellezi a terhességet egérkísérletes modellben, és megállapították, hogy a T-sejteket, melyek alapvetoek a kilökodés folyamatában, számos réteg szigeteli el a magzati szövettol. Amellett, hogy a T-sejtek így nem férnek hozzá a magzathoz, a ráadásul a beágyazódással párhuzamosan a kemokinekért felelos gének gátlódnak is.
A gyulladásos elemek anyai-magzati felszínen való felhalmozódása számos szövodményt okozhat a terhesség során, például koraszületést, spontán vetélést, vagy anyai sokkos állapothoz vezethet.
Forrás: Medipress
2012. június 20.
Szülok Lapja
[color=blue] KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Magzati méretek – leellenorizheted a Szülok Lapján! >>
Nem ajánlják a kismamáknak a magzati szívhang monitort >>