A dongaláb az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. Kovács Andrea gyógytornász szakértőnk bemutatja, hogy mi okozza a betegséget és hogy hogyan, milyen hatékonysággal gyógyítható.

A dongaláb fajtái
A születés után észlelhető, és két fontos csoportját különböztetjük meg:
– egyik a méhen belüli tartási rendellenesség miatt kialakuló változat,
– a másik a fejlődő végtagrész kialakulásának idejétől jelentkező ún. "csírakárosodás" után jön létre.

A dongaláb gyógyítása
Látszólag a két probléma azonos képet mutat. A tartási rendellenesség következetesen végzett gyógytorna és súlyos esetben gipszkezeléssel/ortézissel maradéktalanul gyógyítható. A valódi dongalábnak csak egy részét lehet konzervatív eszközökkel teljesen meggyógyítani, sokszor csak műtéttel lehet korrigálni.

Nagyon fontos a korai kezelés, melyet meg kell kezdeni a születés után
A dongaláb a lábszár izomzatának fejletlenségéből, az izomegyensúly megbomlásából eredően az izmok betegsége is. Ezek erejének és működésének kiegyensúlyozása nélkül nincs sikeres kezelés. A műtéti kezelés az Achillesín és a felső, alsó ugróízületek mozgásainak felszabadítását jelenti. Ez után a gipsz- és sínkezelést hónapokig folytathatjuk gyógytornával kiegészítve, majd a járás idejétől korrekciós ortopéd cipőt is viseltetünk, így a csontok fejlődésére tartós hatást fejtünk ki.

A dongaláb oka:
A dongaláb több gén által meghatározottan örökölhető fejlődési rendellenesség. Az esetek 50 %-ában kétoldali. Kapcsolódhatnak hozzá egyéb rendellenességek is.
Okai lehetnek:
– méhen belüli nyomás
– sejtosztódási zavar a magzat fejlődése során
– az izombeidegzés egyensúlyzavara



Mik a dongaláb tünetei?
A születés után feltűnik a láb befelé fordulása.
Az újszülöttkori szűrővizsgálatok során a következő jellegzetes kontaktúra sorozatokat találjuk:
– equinus: a láb a felső ugróízületben flexios helyzetben rögzült, a sarok magasan áll,
– varus: az alsó ugróízületben a sarok befelé fordul egyúttal supinálódik is,
– adductus: az előláb a Chopart-ízületben mediál felé hajlik és supinálódik,
– plantiflexus: amely az equinusban levő lábtőhöz képest az előláb Chopart-, illetve Lisfranc-ízületben bekövetkezett további talpi hajlítását jelenti, ennek következtében a láb bab alakú a külső talpszél konvex, belső talpszél konkáv
– a sarok magasan áll a sarokgumó alig tapintható, helyén elsősorban zsírszövet észlelhető

A veleszületett dongaláb típusai:
1.Tüneti dongaláb:
Legtöbbször valamely szindróma részjelenségeként észleljük, monogén, vagy kromoszomális ártalom okozta multiplex rendellenesség tünetét képezi.

2.Teratológiai dongaláb:
A intrauterin élet korai szakaszában, tehát a morfogenesis alatt ható teratogén noxak következménye.
Jellegzetessége, hogy az érintett végtag egyéb igen változatos képet nyújtó rendellenességével társulhat, ez a típus nem öröklődő, a kezelés számára a legrosszabb prognózisú csoport, teljes anatómiai gyógyulás nem biztosítható.

3.Tartási dongaláb:
Valamilyen intrauterin mechanikai hatás okozta tartási deformitásról van szó.
Klinikailag a nagyfokú képlékenység jellemzi, a sarokcsont jól látható és tapintható.
A konzervatív kezelésre jól reagál, rövid idő alatt teljes anatómiai korrekció biztosítható, tehát a legjobb indulatú forma.

4. Másodlagos dongaláb:
Lényegében itt is tartási dongaláb kialakulásáról van szó, melynek kialakulását a magzat valamely egyéb rendellenessége megkönnyíti, ezek a következők lehetnek:
Elsődleges neuromuscularis ártalom, pl. congenitalis myotonicus distrophya.
Másodlagos neuromuscularis ártalom, pl. spina bifida cysitica.

5.Strukturális dongaláb:
Az ortopédiai gyakorlatban előforduló dongalábak legnagyobb részét ez a típus teszi ki. A strukturális dongalábnál az újszülötteknek, illetve gyermeknek nincs egyéb fejlődési rendellenessége, csak dongalába.
A születést követően könnyen felismerhető, ez esetben a kezelésre való reagálás alapján két típusát különítjük el,
-reguláris forma: a kezelésre jól reagál,
-rebbelis forma: a kezelésnek ellenáll.

A dongalábnál alkalmazott gyógytorna szempontjai:
– kontraktúra oldása,
– passzív korrekciós mozgatás,
– aktív korrekciós mozgatás kiváltása,
– a lábszárizmok erősítése,
– a gyengült izomcsoportok elektromos ingerlése,
– járástanítás
– járáskorrekció
– passzív tartó és rögzítő sínek alkalmazása,
– életmódbeli tanácsok

Szerző: Kovács Andrea gyógytornász
Fotó: Wikipedia/Brachet Youri – famillial, CC BY-SA 3.0

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük