Halihó! Halihó!
Iskolába menni jó!
Táskámban már minden benn:
összes könyvem, füzetem,
korong, gyurma, hurkapálca,
színes, radír, toll, ceruza
kréta, ecset, vonalzó –
sok kincsem van, csuda jó!
Tavasszal az óvodában
daduskámtól elbúcsúztam.
Dehogy vártam szeptemberre!
Mégis eljött ma reggelre.
Szívesebben labdáznék még,
bújócskáznék, kirándulnék.
Tegnap még a játszótéren
szaladgáltam, nevetgéltem…
Ma meg megyek iskolába,
rajtam van a hátitáska…
Betűk, számok gazdagsága
engem csábít hódításra.
Most itt bátran bemegyek.
Rám vár ez a sok gyerek.
Hamarosan játszótársak
leszünk, aztán meg barátok.
Tanítóm rám mosolyog…
ÉN MÁR ISKOLÁS VAGYOK!
Weöres Sándor: Tanév-nyitáskor
Almát, körtét, szilvát, szőlőt
hoz szeptember,
nekünk új tanévet, tudja
minden ember.
Mint az égen átcsóvázó
üstökösök,
ragyogjanak munkánk nyomán
az ötösök.
Kívánjuk a húgocskának,
öcskösöknek,
ne legyenek szükiben az
ötösöknek.
Kívánjuk tanárainknak,
hogy vödrökkel
minket nyakon önthessenek
ötösökkel.
Ha szűkölködünk megszolgált
ötösökben,
a tanév nekik se könnyű,
de nekünk sem.
Ne mint az üres jászolba
Nincses ökre,
bámuljunk a meg nem szerzett
ötösökre.
Köszöntőnkben csökönyös rím
a sok ötös,
mert szándékunk jól tanulni
már örökös. Fotó: Freepik