A segítségkérés a felmérések szerint az esetek körülbelül felében hatékony, és érdemi változást idéz elő. Az áldozatok elsősorban a szülőkhöz, az osztályfőnökhöz és az osztálytársakhoz fordulnak, akiknek köszönhetően javul is helyzetük. 25 százalékuk azonban úgy érzi, nincs kihez fordulnia, hogy megbeszélje a problémát.
Mi tartozik a bullying fogalmába?
Az iskolai bántalmazásnak három kritériuma van: a másik bántására irányul, rendszeresen ismétlődik, és a felek közti erőviszonyok egyenlőtlenek. A cselekvés célja a hatalom megszerzése és az erőfitogtatás (melynek nyilván mélyebb háttérokai is vannak). Formái: verbális (pletyka, gúnyolódás, beszólogatás), fizikai, kapcsolati (kiközösítés), és internetes (cyberbullying).
A bántalmazás elkövetője nem csak gyerek, de pedagógus (felnőtt) is lehet.
„Miért nem szóltál?”
A bántalmazást az áldozatok sokszor titkolják, egyrészt mert szégyellik, másrészt mert félnek a következményektől. Ezért az esetek többségére csak akkor derül fény, mikor az áldozat már feltűnően rosszul van. Hányás, hányinger, has- és fejfájás, sérülések, zúzódások, szorongás, kialvatlanság, viselkedési problémák – depresszió, bezárkózás, agresszió -, romló iskolai teljesítmény és/vagy rendszeres hiányzás jelezheti a bántalmazás tényét. Amennyiben erre gyanakszunk, ki kell derítenünk az igazságot, de mivel a gyermek sokszor hallgat, ez nem mindig egyszerű. Szükség esetén kérdezzük körbe a gyerekeket és a szülőket is, tudnak-e valamiről gyermekünkkel kapcsolatban.
A bántalmazás táptalaja: a gyenge közösség
A bántalmazás nem kétszereplős történet, hanem az egész közösség hibás működése: az áldozaton és a bántalmazón kívül fenntartják a szemlélők, sőt, gyakran még a tanárok is.
A bántalmazás fontos része a „közönség”: ennek hiányában nem lehet sikeres a bántalmazó az erődemonstrációja, hiszen nem tudja megalapozni „státuszát”. Éppen ezért a közösség normarendszere – hogy mit tolerál – alapvető fontosságú!
Az iskolai bántalmazás megszüntetéséhez tehát az egész közösségnek össze kell fognia, és akár változtatni az értékrendjén. A tanároknak, a vezetőségnek és a szülőknek pedig a legszigorúbban és azonnal kell fellépnie ellene.
Kiegészítésként az áldozat pozícióját erősíteni kell, például lehetőségeket biztosítani számára, hogy erősségeit megmutathassa; egyidejűleg a bántalmazó fél pozíciója is gyengíthető az osztályban.
Mit tehetünk szülőként – és mit NE tegyünk?
• Biztosítanunk kell gyermekünket arról, hogy elmondhatja, ha bajban van, az nem ciki, valamint joga van rosszul éreznie magát tudnia kell, hogy segítséget kap tőlünk, és hogy az ő oldalán állunk.
• Minden következő lépést beszéljünk meg vele; a közös és hatékony problémamegoldás őt is talpraesettebbé és erősebbé teszi majd.
• Biztassuk határozottságra!
• Ne kicsinyítsük le az érzéseit, problémáit! Ne hibáztassuk azért, ami vele történik! Kerüljük az olyan üres frázisokat, mint pl. Ne foglalkozz vele!, Miért nem ütötted meg? vagy Miért nem csináltál valamit?! Az áldozathibáztatás nem csak nem segít, de tovább súlyosbítja a problémát.
• Terapeutára is szüksége lehet a gyereknek a feldolgozáshoz és az önbizalom erősítéséhez.
Mivel erősíthetjük meg gyermekünket?
A stabil önértékelés az alapja annak, hogy képes legyen megbirkózni a hasonló helyzetekkel. Ehhez elengedhetetlen, hogy helyén kezelje az erősségeit és hiányosságait.
A belső tartás fejlesztéséhez nagyban hozzájárul:
• pozitív, támogató családi háttér (legyen tisztában az értékeivel)
• mentális megerősítés (a család kommunikációjától kezdve akár a meditációig)
• a gyerek önállóságának fejlesztése, sikerélmények
• hasznos tevékenységekben részvétel (fontosság, értékesség tudata)
• jó közösségek (pl. valamilyen hobbi-kör)
• kapcsolatépítés, kötődések erősítése a barátokkal
• sporttevékenység
• önvédelmi oktatásban való részvétel
Ha a mi gyerekünk a bántalmazó…
A bántalmazó viselkedés kiváltója gyakran egy korábbi bántalmazás elszenvedése: társas kapcsolatok hiánya, családon belüli agresszió, de kockázati tényező lehet az impulzív személyiség is. Gondoljuk át, min kell változtatnunk az ő – és a többi gyerek – érdekében.
Ha tudomásunkra jut, hogy egy adott helyzetben gyermekünk volt a bántalmazó fél:
• Ismertetnünk kell vele a bántalmazás összes lehetséges hatását és kimenetelét.
• A történtekre ne reagáljunk agresszíven, és pánikkal sem! Ehelyett kérdezzük meg, mi történt pontosan, és miért érezte azt, hogy meg kell tennie, amit tett. Beszéljünk vele a konkrét eset következményeiről, és adjunk lehetőséget annak jóvátételére.
• Tudnia kell, hogy ő is mindent megbeszélhet velünk, nincsenek tabuk, és a kudarc is megoldható. Azonban ne mentsük fel a tettei alól és ne mi tegyük jóvá helyette!
• Hidegvérrel kommunikáljunk, és működjünk együtt az iskolával!
• Alternatívákat kell mutatnunk a gyereknek arra, hogyan válhat népszerűvé erőszak nélkül.
• Példamutatás az agresszív késztetések helyes levezetésére, annak érdekében, hogy a ne váljon újból bántalmazóvá. Az otthoni minta végigkíséri egész életét. A stressz levezetése lehet sport, ölelés, nyílt, őszinte beszélgetés, ami lehet kissé emelt hangú is (az indulatok természetesek), de egészséges határokon belül, stb.
Mit tehet a pedagógus és az iskola?
• Közösségépítés a lehető legtöbb módon, ezzel a periférián lévő, egymástól távolságot tartó gyerekek közelítése (sok beszélgetés, közös ünneplések, „ezért kedvelem őt” témában pozitív gondolatokra inspiráló írások begyűjtése a gyerekektől, közös hagyományok, együttműködés, jótékonykodás stb.)
• A pedagógusok legyenek érzelmileg megközelíthetőek, segítőkészek, hogy szívesen forduljanak hozzájuk a gyerekek
• A résztvevőknek látniuk kell, hogy az iskola törődik a diákokkal, és beavatkozik, valamint hogy védelmet és támogatást ad a bántalmazottnak, és elutasítja a bántalmazást (nem a bántalmazót)
• Eseményfeldolgozás minden résztvevő bevonásával (szülők is)
• A bántalmazó maga javasoljon megoldást, majd ha nem szűnik meg a probléma, többlépcsős következmény szükséges, pl. beírás, szülőkkel beszélgetés, extra közösségi munka, eltanácsolás
• Iskolapszichológus, tapasztalt kolléga bevonása
• Bűnbakképzés helyett a feszültségek valós okainak feltárása (egy gyerek nem egy-egy személyes tulajdonsága miatt lesz bántalmazó – mindig van mélyebb ok is, pl. rossz életkörülmények, családi problémák)
Forrás: megoldaskozpont.com, unicef.hu, mazs.hu
Fotó: Freepik