Te melyik típusba tartozónak gondolod magad? Tigrisként nevelsz? Vagy inkább medúzaként? Lehet, hogy delfinként vagy jelen a gyermeked életében? Dr. Shimi K. Kang pszichiáter, író, előadó három fő szülőtípust különböztet meg: Tigris típusú szülő
A tigris típusú az, aki tekintélyelvűként nevel. Ezt is lehet kétféleképp csinálni: vannak a direkt utasításokat alkalmazó, saját akaratukat a gyermekükre kényszerítő, apellátát nem tűrő tigris-szülők, és vannak olyanok is, akik inkább finomabb, „mikromenedzselési” módszereket alkalmazva érik el, hogy a gyermekük a magas elvárásokat teljesítse. A végeredmény azonban így is, úgy is ugyanaz: a gyermek belső kontrollja és motivációja nem tud megfelelően kialakulni, mert a tigris-szülő külső kontrollt gyakorol, ő az, akit érzése szerint jobban tudja, mire van szüksége a gyermekének. Medúza típusú szülő
A medúza típust ezzel szemben sokan engedékeny szülőnek tartják. Kevés szabállyal és elvárással próbálja a gyermekét nevelni. Számára az a legfontosabb, hogy a gyermekével közös hullámhosszon legyen. A medúza-szülő igyekszik a gyermeke belső igényeit maximálisan figyelembe venni. A tigris-szülővel ellentétben a medúza sosem írja elő az angol-különórát vagy a zongoratanulást, a gyermek akarata az elsődleges, abban támogatja. Vele szemben kritikaként sokszor az szokott felmerülni, hogy túlságosan elkényezteti a gyermekét, emiatt az nehezen tanulja meg az impulzusait kontrollálni, hiszen minden vágya azonnali kielégülést nyer. Delfin típusú szülő
A delfin-szülő e két eddig bemutatott típus közötti egyensúlyt teremti meg. Aki delfinként nevel, az szabályokat, elvárásokat támaszt, ugyanakkor ezt rugalmasan, a gyermekkel együttműködve teszi. Nevelésük során egyszerre támogatják gyermekük kreativitását, a közös kommunikációt és gyermekük önállósági törekvéseit. A delfin játékossága és intelligenciája egyaránt megcsillan ebben a fajta nevelési stílusban. Kang úgy véli, hogy ez a típus segíti leginkább a belső motivációval rendelkező gyermekek nevelését.
Ha ezek közül egyikben sem ismertél magadra, akkor lehet, hogy panda vagy a szülői nevelési stílusokat illetően. Panda típusú szülő
A panda típusú szülő a gyermekének adja a vezető szerepet és a szabadságot a döntéshozatalban, nem fojtja meg a kezdeményezéseit a saját szülői akaratával. A panda-szülőség lényege, hogy a gyerekek megtanulhassák, ők a felelősek a döntéseikért és a döntéseik következményeiért.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy noha a panda-szülő nem lesi árgus szemekkel gyermeke minden döntését, ha az bajba kerülne, ott van, és segít, nem veszi le a kezét a gyermekéről, mondván: „Te akartad..” A panda-szülőség nem jelent ugyanakkor szabálynélküliséget sem. Életkornak megfelelő szabályokat és döntési helyzeteket kínál fel, nem pedig laissez faire szemlélettel, ahogy „esik úgy puffan” módon nevel. A panda-szemléletben a hibázások a tanulási folyamat részét jelentik, melyekre szeretettel, támogatóan reagál. Koala típusú szülő
A pandák mellett léteznek az úgynevezett koala-szülők is. Ezt a kifejezést, az ötgyermekes blogger, Bonnie Way, a The Koala Mom weboldal kitalálója hozta be a köztudatba, de tulajdonképpen Dr. William Sears gyermekorvos kötődő nevelés szemléletén alapszik.
Az anyakoala képe jól szemlélteti a kötődő szülői nevelést, hiszen a gyermekei többnyire az erszényében csücsülnek, vagy a hátába csimpaszkodnak. A koala-szülő szereti a gyermekét a közelben tudni, szoros fizikai kontaktust tart fent vele még a babakoron túl is.
E nevelés előnyeként szokták említeni az így nevelt gyermek jobb érzelemszabályozási kapacitását, hátrányaként pedig azt, hogy fizikailag és emocionálisan is rendkívül igénybe veszi a szülőt.
Összegezve kijelenthetjük, hogy bármelyiket is érzed magadhoz a legközelebb állónak, fontos tudnod, hogy egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csupán máshová helyezik a hangsúlyokat, más dolgokat priorizálnak. Ahogy katasztrofális következményei lennének, ha egy tigris-anyának koala-babát adnának, és egy delfin sem tudna mit kezdeni egy panda-bébivel, fontos hangsúlyozni, hogy emberbabák emberszülei vagyunk, és bár sokat tanulhatunk az állatvilág szülő-gyermek párosait megfigyelve, de azt, hogy mit jelent homo sapiensként a XXI. században gyereket nevelni, csak más homo sapiensekkel való kapcsolatokon keresztül kristályozódhat ki bennünk.
Szerző: Valach Renáta – szakpszichológus
Fotó: Freepik