A mai fogamzásgátló módszerek már több évtizedesek, az első fogamzásgátló tablettát például 1961-ben hagyta jóvá az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatósága (FDA). A tabletták szintetikus hormonokkal megemelik hormonszintet, így egyrészt meggátolják a tüszőrepedést, másrészt megakadályozzák, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódjon a méhbe, és a méhnyakat áthatolhatatlanná teszik a spermiumok számára. Ez azonban megszakítja a normális menstruációs ciklust.
A hormonális fogamzásgátlók hátrányai
„Bár a módszer működik, megvannak a hátrányai is. A legnagyobb gond az a hormonszint-emelő eljárásokkal, hogy az egész női szervezetre kihatnak, ezért szedésük növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.” – mondta el Jon Hennebold, a kutatás vezetője. A tablettákat ráadásul napi rendszerességgel kell szedni, lehetőleg ugyanabban az időpontban. Ha ugyanis egy tabletta kimarad, jelentősen nő a fogantatás kockázata is.
Új, hormonmentes fogamzásgátló módszer
Az új módszer azonban hormonmentes és sokkal célzottabb is, közvetlenül a petesejtre hat. A kutatók ugyanis azonosították azt a kulcsfontosságú enzimet, amely a petesejt megjelenéséért felelős. Hennebold és munkatársai ugyan még csak rhesus makákó majmokon végeztek kísérletet – amelyek reprodukciós szempontból a leginkább hasonlóak az emberhez -, de az eredmények biztatóak. A majmoknál ezeket az enzimeket megcélozva már elérték, hogy a petesejt ne jusson ki a petefészekből.
A tudósok elmondták, hogy még több kutatásra van szükség, de hisznek abban, hogy következő generációs fogamzásgátlók sokkal célzottabbak és biztonságosabbak lesznek a mostaniaknál.
Forrás: Medipress