A korai petefészek kimerülés szindróma, azaz premature ovarian failure (POF) sajnos számos not foszt meg attól a lehetoségtol, hogy saját gyermekük szülessen.
A témával kapcsolatban Dr. Csajbók Éva endokrinológust, valamint Dr. Vereczkey Attilát, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddoségi és endoszkópos specialistáját kérdeztük.
Nagy készlettel születünk
Jól ismert, hogy az életkor elorehaladtával a petefészkekben lévo petesejtek mennyisége csökken, minoségük romlik. A terhesség 20. hetében a leánymagzatok petefészkei (ovárium) körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak. Közvetlenül a megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az elso menstruáció idején már csak körülbelül 300-500.000 az ováriumokban lévo elsodleges tüszok száma.
35 éves kor után a petefészkek (ovárium) öregedése miatt csökkent fogamzóképességgel, magasabb vetélési, rátával, illetve az esetleges korai muködésleállás („korai menopauza”, POF) miatt pedig visszafordíthatatlan meddoséggel is számolnunk kell
Ha túl korán jön a menopauza
A nyugati kultúrákban, így hazánkban is a nok átlagosan 51 éves korban kerülnek „változó korba”, azaz következik el a menopauza ideje. Amennyiben ez 40 éves kor alatt jelentkezik, korai petefészek elégtelenségrol (premature ovarian failure, POF) ill. kimerülésrol beszélünk. A 40 éves korban levo nok kb. 1%-ánál van jelen ez a probléma. Ezekben a hölgyekben hasonló folyamat zajlik, mint a természetes menopauza bekövetkeztével: a petefészkek muködése leáll, mind a hormontermelés, mind pedig a peteérés tekintetében – tudhattuk meg Dr. Csajbók Évától
A POF kialakulásának okai és fajtái
Egészséges felnott fogamzóképes hölgyekben a normális petefészek muködéshez az agyalapi mirigyben termelodo FSH (follikulus stimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon) és a petefészkek által termelt ösztrogén és peteérés, sárgatest-képzés összehangolt muködése szükséges. A korai petefészek kimerülés esetén a petefészkek idejekorán elvesztik mind hormontermelo-mind pedig érett petesejt-képzo funkciójukat. Emiatt a menstruációs ciklus elmarad (amenorrhoea), és infertilitás alakul ki. Emellett – csakúgy, mint idosebb társaikban – ezekben a hölgyekben is kialakulhat csontritkulás az ösztrogén-hiány következtében. Oka sok esetben ismeretlen marad, de állhat a hátterében korábbi kétoldali petefészek eltávolítása vagy korábbi kismedencei sugárkezelés, esetleg kemoterápia, de lehet autoimmun eredetu és genetikai okokból létrejött is (mint pl. ún.„törékeny X kromoszóma”).
Az elso feljegyzés
A kórképet elsoként Fuller Albright írta le 1942-ben. Egy fiatal hölgynél talált magas FSH (follikulus stimuláló hormon) és alacsony ösztrogén szintet a menstruációs ciklus elmaradása mellett. O nevezte ez a kórállapotot primer (elsodleges) petefészek elégtelenségnek elkülönítve azt az ún. másodlagos petefészek-elégtelenségtol, ahol a hiba nem a petefészekben magában, hanem az agyalapi mirigyben van.
Petefészek elégtelenségek
El kell különítenünk a korai petefészek-elégtelenséget az ún. primér (elsodleges) petefészek elégtelenségtol. Az utóbbiban szenvedo betegekben soha nem jelentkezik spontán menstruációjuk (mint pl. Turner szindróma), míg a POF-nél a betegek ciklusa korábban teljesen normális volt. A POF- nak van olyan fajtája, melyben „csak” az éro petesejtek érintettek és a primordiális tüszok egészségesek (pl. bizonyos autoimmun folyamatokban) és van olyan forma, amiben már a petesejt-eloalakok is betegek. Utóbbiban szenvedo hölgyek csak donor petesejt segítségével kerülhetnek áldott állapotba,az elozoeknél elozetes ösztrogén-kezelés után külsoleg adott FSH-val megkísérelheto a petesejt-érés elérése.
Jellemzo tünetek
A kórkép diagnosztikájában a klinikai jelek (amenorrhoea, hohullámok) mellett a laboratóriumi paraméterek, a magas FSH és LH és alacsony ösztrogén szintek bizonyító erejuek lehetnek. A kétszeri alkalommal 40 mIU/l feletti FSH-érték esetén a POF diagnózisa szinte bizonyos. Az utóbbi néhány évben (Magyarországon kb. 1,5 éve) áll rendelkezésünkre egy újabb laboratóriumi paraméter, az ún. AMH (anti müllerian hormon) mérésének lehetosége, mely segítségünkre lehet a diagnosztikában. Az AMH alacsony értéke szintén támogatja a petefészek-elégtelenség diagnózisát. Az AMH egy olyan hormon, melynek szérum-szintje a kor elorehaladtával is csökken, de egyértelmu összefüggés mutatkozik a petefészkekben még jelen levo „érlelheto”petesejtek száma és az AMH szintek közt. Születésünkkor egy bizonyos mennyiségu petesejt van a petefészkeinkben, ezek az ún. primodrális tüszok, melyek közül normális esetben 28 naponta 1-1 petesejt megérik, és vagy megtermékenyül vagy elhal. Minél kevesebb petesejtünk van, annál alacsonyabb az AMH szintünk. Az AMH tehát –bizonyos korlátok mellett- jól használható a POF gyanújának megerosítésére vagy kizárására – magyarázza a szakember.
A legfontosabb kérdés: teherbe eshet-e egy POF?
A korábban POF-ként diagnosztizált betegek 5-10%-a spontán teherbe eshet, amennyiben nem genetikai vagy anatómiai okú a petefészek elégtelenség, és csak az éro tüszoket érinti a kórkép. Amennyiben vélhetoen a petefészkek vérellátását veszélyezteto hasi mutétet, vagy szisztémás kemo- illetve radioterápiát terveznek, érdemes megfontolni a petesejt- vagy esetleg petefészek-szövet fagyasztást, amennyiben a beavatkozás után fertilitási igény lenne. Különösen érdemes erre figyelni gyerek- és fiatal felnottkorban.
A rizikófaktorok felmérése
A kezelést érdemes a diagnózis felállítása és a potenciális rizikófaktorok felmérése után mihamarabb megkezdeni a csontritkulás kialakulásának kivédése céljából. Fontos azonban tudnunk, hogy fokozott trombózis-hajlam, dohányzás, nem jól beállított magas-vérnyomás esetén a noi hormonpótlás ellenjavallt. Amennyiben a beteg saját vagy családi anamnézisében szerepelt trombózis, a kezelés megkezdése elott mindenképpen szükséges a trombózis-hajlam felmérése, az ún. trombofília-panel elvégeztetése, családi halmozódású emlorák esetén különös óvatosság szükséges szintén a hormonpótlás ideje alatt – tudhattuk meg Dr. Csajbók Évától
Esélyek és veszélyek
Dr. Vereczkey Attila meddoségi és endoszkópos specialista szerint az IVF (In Vitro Fertilizációs) kezelést megelozoen nem lehet egyértelmuen megállapítani, hogy vannak-e muködo petesejtek a petefészekben. Mivel a POF-ben szenvedo páciensek petefészek muködése hasonlít a menopauzában lévo nok petefészek muködésére, így sajnos a stimulációs kezelés sokszor sikertelen, tüszonövekedés nem látható, petesejtet nem nyerheto.
Ez az oka annak, hogy sok esetben a POF-ben szenvedo pácienseknél a petesejt adományozás jelentheti az egyedüli megoldást. A petefészek petesejtállományának meghatározására azonban már van mód napjainkban, így nagyjából meg lehet állapítani, hogy a korai petefészek leállás veszélyezteti-e a pácienst? Ilyen vizsgálatokat a meddoségi klinikánkon rutinszeruen végzünk, melyek közé speciális ultrahang -, hormon-, és genetikai vizsgálatok is tartoznak. Ha egy páciensnél azt látjuk, hogy elindult a folyamat, melynek a végeredménye a POF lehet, mindenképpen javasoljuk, hogy vegye fontolóra az elorehozott gyermekvállalást.
Környezeti tényezok
A korai petefészek kimerülés szindróma okainak hátterében feltétlenül meg kell említeni a környezeti tényezok hatását,
több tudományos tény igazolja, hogy az életmódunk, táplálkozás, stressz, károsító környezeti hatások, valamint egyéb toxikus anyagok is vezethetnek ehhez a máig tisztázatlan betegséghez. Ez az oka annak, hogy nemcsak a saját egészségünk, hanem a jövendobeli gyermekáldás miatt is javasolt a leheto legegészségesebb életkörülményeket biztosítani saját magunk, párunk, és leendo számára – javasolja Dr. Vereczkey Attila.
2012. július 03.
Szülok Lapja
[color=blue] KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Az endometriózis, a rejtélyes betegség >>
Gyermekvállalás PCOS szindrómával – a szakérto véleménye >>
Egy éve nem jön a baba – érdemes még próbálkozni? >>
Összes cikk MEDDOSÉG témában >>