50.000 pár problémája
Hazánkban az elmúlt 30 év statisztikáját figyelembe véve mintegy egymillió pár nevel csupán egy gyermeket. Ha a másodlagos meddőség gyakoriságát kb. 5%-nak vesszük, akkor könnyen kiszámítható, hogy tartósan és folyamatosan 50 ezer pár küzd ezzel a gonddal.
Okok
A probléma okai hasonlóak, mint az elsődleges meddőség esetén. A nőknél korábbi terhesség és szülés után gyulladás következtében megbetegedhetnek a petevezetők (sokszor látjuk ezt, ha méhen belüli eszköz felhelyezése után kismedencei gyulladás jön létre, de bekövetkezhet terhességmegszakítást követően is). A kórkép kiváltója lehet az is, hogy a petefészek nem minden ciklusban termel petesejtet, így vérzéskimaradások jönnek létre. Az ellenőrizetlenül, hosszú ideig szedett fogamzásgátló tabletták után figyelhetjük meg ezeket a tüneteket. Számos tanulmányt azt, hogy csökkent a születések száma, a fogamzásgátló tabletták késői következményeivel magyarázza. A meddőség lehet férfi eredetű, amikor is a hímivarsejt romló funkciója (foglalkozási ártalmak, tartós stressz stb.) miatt marad el a megtermékenyülés.
Az életkor szerepe
Van azonban egy alapvető különbség az elsődleges és másodlagos meddőség eredete között: ez pedig az életkor. A nőknél az idősebb petesejtekben megnövekszik a kromoszóma-rendellenességek száma. Ez azt jelenti, hogy a 35-37 év felett képződött petesejtek 60-70%-a a kelleténél több vagy kevesebb kromoszómát tartalmaz. Tapasztalati tény, hogy az idősebb korban (40 év felett) bekövetkező vetélések esetén a kromoszóma-rendellenességek aránya az abortumban meghaladja a 90%-ot. Ezzel párhuzamosan csökken a terhességmegtartó hormon, a progeszteron termelődése is a petefészekben, amely a terhesség első harmadában, főleg a 8-12. hét között bekövetkező vetélésekért felelős.
Számos nő egzisztenciális okok miatt 28-30 évesen (vagy még későbbi életkorban) szüli az első gyermekét, majd pár évvel később szeretne vállalkozni a második gyermekre. Ekkor már a fent említett biológiai változások miatt nehezebb a teherbeesés és jóval magasabb az élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességek száma, növekszik a vetélések frekvenciája: másodlagos meddőség jön létre. Ha már az okok felsorolásánál tartunk, nem szabad megfeledkeznünk a válások utáni, későbbi életkorban kötött házasságok szekunder sterilitásáról sem.
Korfüggő meddőség a férfiaknál is megfigyelhető, a tanulmányok alapján azonban ez későbbi életkorban jelentkezik, mint a nőknél. Azt látjuk, hogy az „erősebbik” nemnél 45 év felett kell számolnunk a megtermékenyítőképesség csökkenésével. Mindebben szerepet játszik a növekvő kávé- és cigarettafogyasztás és nem utolsósorban a csökkenő házasélet-frekvencia is. Ötven év felett a hímivarsejtek egyre több rendellenes számú kromoszómát hordoznak és megtermékenyítést követően nem egészséges preembriók keletkeznek, amely korai vetélésben nyilvánul meg.
Érzelmi háttér
Egyedülálló érzelmi aspektusok is kapcsolódhatnak a másodlagos meddőséghez. Lényegesen kevesebb szimpátiát és megértést kapnak a másodlagosan meddő párok a családtól, barátoktól és a munkatársaktól, hiszen a környezet véleménye szerint az érzelmi szükségleteket az „egyke” is kielégíti. Sokan nem értik, miért nem elégednek meg a meglévő gyermekkel, miért rohangálnak a második után. A gyermektelen párok is gyanakodva nézik őket, a „telhetetleneket”. Mindezek után gyakran magukra maradnak problémájukkal. Külön lelki tusát jelent számukra, ha a szekunder meddőség kialakulásában önmagukat is okolhatják, pl. a szülés után elvégzett terhességmegszakítás miatt. Mindezek eredőjeként pszichés eredetű meddőség jöhet lére, amely megoldásában elsősorban a pszichológus segíthet.
Egészséges társadalmi szemléletnek kellene arra ösztönözni a nőket, hogy akkor vállaljanak gyermeket, amikor a biológiai adottságaik a legkedvezőbbek. Számos megfigyelés igazolja, hogy 33 és 35 év között – ha nem is szignifikánsan – de már csökken a megtermékenyített petesejt beágyazódási esélye, 35 év felett pedig mindez markánsabban figyelhető meg.
Dr. Kőrösi Tamás szülész-nőgyógyász főorvos (Kaáli Intézet, Győr)
Forrás: Kaali Intézet Győr honlapja >>