Így újul meg a nemzeti alaptanterv – Mi mindent tanulnak majd másképp a leendő iskolás gyermekek?

Csépe Valéria az Oktatási Hivatal (OH) Tavaszi pedagógiai napok című rendezvénysorozatának pécsi eseményeit megnyitó konferencia plenáris napján kifejtette: a 21. század eleje óta a társadalom és a munka világa által elvárt, megkövetelt készségek megváltoztak, amihez dinamikusan alkalmazkodni képes oktatási tartalmat, módszereket és szabályozást kell megalkotni.

Élethosszig tartó tanulás
"Meg kell tanítanunk a gyermekeinket dinamikusan, konstruktívan, kritikusan gondolkodni", akár élethosszig – mondta a miniszteri biztos. A megfelelő eredményt – az átalakuló világhoz való alkalmazkodóképességet, a tanulni tudást – a gyermek, a pedagógus és a szülő együttesen "hozza" – fűzte hozzá.

Kifejtette, a korábban alaptantárgyakból és azok értékelésből álló oktatási rendszer a 21. században a többi között életviteli készségekkel (life-skills), digitális kompetenciákkal, és – megfogalmazása szerint – digitális írástudással egészül ki.

Digitális tananyag a mai kor gyermekeinek
Mint korábban az Indexnek adott interjújában is kifejtette, a mai kor gyermekei értenek a "kütyükhöz", számukra tehát digitális tananyagra, számítógép-alapú játékokra van szükség, amik pedagógiai elvek alapján, pedagógiai célok érdekében születtek.

– Kis és nagy lépésekben készülünk fel a köznevelés tartalmi megújítására, s ezek fókusza a gyermek – jelentette ki a professzor. Annak céljának nevezte, hogy a pedagógusok megfelelő gondozással a legtöbbet hozzák ki a gyermekekben élő – személyenként eltérő – képességtartományból – hangzott el a nyitóbeszédben.

A gyerek lesz a fókuszban
– Én azt látom, hogy a mostani NAT-ban nem a gyerek van a középpontban. A terhelésük nagy, fizikai és szellemi értelemben is. Olyan új, korszerű alaptantervet szeretnénk majd írni, ami az ismerethangsúlyt a mai korhoz igazítja. Megváltozott a világ, megváltoztak a gyerekek, megváltozott az elvárás, amire fel kell készítenünk őket – mondta az Indexnek is, azt hangsúlyozván, hogy most a gyermeket szeretnék a köznevelés fókuszába helyezni. Mint most, a pécsi nyitóbeszédében kiemelte, az lenne a cél, hogy "a pedagógusok megfelelő gondozással a legtöbbet hozzák ki a gyermekekben élő – személyenként eltérő – képességtartományból".

A mostani oktatási rendszer hibái – Miért nem szeretnek olvasni a gyerekek?
Csépe Valéria a problémák között említette az óvoda és az iskola közötti rugalmas átmenet, illetve a komplex fejlesztések hiányát. Utóbbira az olvasási és szövegértési képességeket hozta fel példának. Ahogy az Indexes interjúban kifejtette, az alsó tagozatnak leginkább arról kellene szólnia, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást, nem pedig nehéz, történelmi szövegeket magoltatni velük.

– Sokat támadtak engem annak idején, amikor azt javasoltam harmadik-negyedik osztályosoknak, hogy olvassanak Harry Pottert. Az számukra izgalmas és érdekes. […] Ha az olvasnivaló nem érdekes számukra, ha nem motiváltak, akkor ez nem is fog sikerülni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy sajnálatára magyar nyelven kevés ilyen mai szerző és irodalom van, "de az biztos, hogy a magyartanítást nem lehet az Ómagyar Mária-siralommal kezdeni".

Milyen lesz az új alaptanterv?
A miniszteri biztos a Tavaszi pedagógiai napok nyitó konferenciáján finn, angol, szingapúri és észt példák nyomán azt hangoztatta: e nemzetek alaptanterveiből a magyar viszonyokra azon részeket lehet alkalmazni, amelyek ezekben közösek, korszerűek és "illeszkednek a hagyományainkhoz". Ezek alapelvei, hogy mire és hogyan készítsen fel az iskola, és egységes rendszerként kezeli a köznevelést az óvodától a felsőoktatás végéig – fűzte hozzá.

A korszerű alaptanterv jellemzői között említette:
– a stabil tudást,
– a rugalmas ismeretalkalmazást,
– a generalizálható (azaz a hétköznapi életben alkalmazható általános) készségeket,
– a természet- és társadalomtudományok egyensúlyát,
– a nyelvtudást,
– a gondolkodás magasabb szintjeinek beépítését
– és a többkomponensű tanulást.

A pedagógusképzés megújítására is szükség van
Az olvasás gyermekekkel való megszerettetésének fontossága mellett szólt az "elképesztő motivációs és érzelmi bázissal" bíró számítógép alapú tanulásról is. Erről megjegyezte, a komoly számítógépes játékoknak, applikációknak pedagógia céljuk van, lényegük pedig az ismeretszerzés, a kapcsolati tapasztalati tanulás, az összefüggések feltárása és a dinamikus gondolkodás.

A köznevelés tartalmi megújításához szükség lesz pedagógiai megújulásra is – összegzett a miniszteri biztos, aki távlati célként egy web alapú e-tanterv megalkotását jelölte ki.
 

Forrás: MTI, Index