Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a koraszülések és a csecsemőhalálozások aránya eleve kiemelten magasnak számít – mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke csütörtökön az MTI-nek a miskolci megyei kórház koraszülött osztályán történt halálesetekkel kapcsolatban. Velkey György arra is kitért, hogy ehhez az intézményhez tartozik Heves megye ellátása is, amely ugyancsak "nagyon rossz koraszülési arányú térség".
A kórházszövetség elnöke kifejtette: a koraszülés aránya a legmagasabb, 11 százalék körüli Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében. Borsod és Heves koraszülöttjeit is a miskolci perinatális centrumban látják el, ott, ahol augusztus 5. és 14. között kilenc csecsemő halt meg. Velkey György közölte: a magas koraszülési aránnyal összefüggően a csecsemőhalálozások száma is ebben a három megyében a legmagasabb. Példáként említette, hogy tavaly Borsod-Abaúj-Zemplénben a csaknem hétezer szülésre 49 csecsemőhalál jutott, míg például Vas megyében kétezerre 12. Vizsgálat és felfüggesztés a 9 koraszülött csecsemő halála miatt A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház koraszülött-osztályán történt halálesetek miatt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn rendkívüli vizsgálatot rendelt el az intézményben. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet pedig arra utasította, hogy a vizsgálat idejére függessze fel beosztásából a kórház főigazgatóját. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár hétfő este Miskolcon kijelentette: a kórház koraszülötteket ellátó osztályának bezárása nem indokolt, az esetleges fertőzésekkel kapcsolatban folyamatban vannak a vizsgálatok, amelyeket mindenre kiterjedő gondos mintavétel alapján kell elvégezni.
Véletlen egybeesés, vagy melegfront okozta a babák halálát?! Velkey György a konkrét esetről annyit tud, hogy a vizsgálat még folyamatban van. A kórházszövetség elnöke azt mondta: a másfél hét alatti kilenc halálozás soknak számít, de úgy véli "könnyen lehet véletlen egybeesés is". Például a melegfront mindig fokozza a koraszüléseket – jegyezte meg, hozzátéve: az egyik budapesti kórházban is előfordult olyan, hogy az átlagosnál jóval több koraszülött miatt már nem tudtak újabbakat felvenni. A miskolci megyei kórház szerdán tájékoztatta az MTI-t, hogy újabb koraszülött halt meg az intézmény koraszülöttintenzív-osztályán. A kórház közleménye szerint az egyik kritikus állapotban lévő csecsemő hunyt el, aki már hónapok óta intenzív kezelés alatt állt, és többszörös súlyos hasi műtéteken esett át. Kiemelték: a gyermek a korábban meghalt koraszülöttekkel semmilyen közvetlen kapcsolatban nem volt. Ápolása során mindvégig izoláltan kezelték, külön ápolói személyzet figyelte, egyébként a gyermeksebészeti osztályon is hosszan kezelték. Születésétől kezdődően igen alacsony volt az életesélye – hangsúlyozta a kórház. Mi állhat a koraszülések hátterében? Velkey György ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a koraszülöttek – különösen a kis súlyúak – már születésükkor olyan állapotban vannak, mint az intenzív osztályon kezelt, legsúlyosabb állapotú felnőtt betegek, azaz rosszak az életesélyeik. A kórházszövetség elnöke kitért arra is, hogy a koraszülések okával nagyon sokat foglalkoznak a szakértők. A tanulmányok általában azt állapítják meg, hogy a szociálisan rosszabb helyzetű, rosszabb higiéniai viszonyú, rosszabb táplálkozású, rendezetlenebb életformájú nőknél, például a túlságosan fiatal anyáknál, illetve mindezen körülmények halmozódása esetén nagyobb a koraszülés esélye. A KORE tiltakozik a korán szülő nők megbélyegzése ellen A Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület (KORE) szerint a Miskolcon elhunyt koraszülöttek ügye kapcsán megjelent sajtóhírek nagyban erősítik a koraszülésben érintett édesanyákkal szembeni negatív sztereotípiákat, holott a koraszülés bárkinél bekövetkezhet. Az egyesület az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében rámutat: a híradások azt sugallják, hogy a korán szülő nők alkohol- és drogfogyasztók, illetve dohányosok; ezt határozottan elutasítja a KORE. Az egyesület hangsúlyozza: a koraszülésben kortól, származástól és anyagi helyzettől függetlenül bárki érintett lehet, a háttérben meghúzódó ok az anatómiai eltéréstől kezdve a keringési zavarokig terjedhet.
Nem alkohol- és drogfogyasztók a korán szülő anyák Hozzáteszi: ugyan valóban mutatkozik összefüggés a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a koraszülés között, azonban tiltakozik a leegyszerűsített magyarázat ellen, miszerint a korán szülő anyák mindegyike ebbe a körbe tartozik. A KORE ismerteti: Európában mintegy félmillió baba születik túl korán évente, átlagosan 10 csecsemőből egy. A koraszülés a világon bekövetkező csecsemőhalál okok közül a leggyakoribb – teszik hozzá. Kép: Freedigitalphotos.net