Az asztma gyakori krónikus légúti megbetegedés Magyarországon; a gondozott betegek száma 300 ezer felett van, közülük 15 ezer embernek súlyos asztmája van.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet az asztma május 3-i világnapja kapcsán a megelőzésre, a betegség korai felismerésére és a szakszerű kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet.
Nem gyógyítható, de kezelhető
A betegség nem gyógyítható, ugyanakkor szinten tartható, jól kezelhető, a megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és a rendszeres orvosi kontrollal az érintettek tünetmentes, teljes életet élhetnek.
Az intézet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: Magyarországon több mint 300 ezer gondozott asztmás beteg van, de egyes becslések szerint a betegek száma elérheti az 500 ezret, és az érintettek több mint fele allergiás is.
Az asztma leggyakoribb tünetei:
– zihálás,
– köhögés,
– mellkasi szorító érzés,
– légszomj,
– éjszakai köhögés miatti felébredés,
– sípoló légzés
A diagnózist és hatékony kezelést nagyban nehezíti, hogy a tünetek meglehetősen változatosak, valamint a panaszos és tünetmentes periódusok váltják egymást.
Nehéz felismerni
Mivel a betegségre utaló jelek akár hosszabb ideig is elmaradhatnak, az asztmások egy része anélkül él együtt a betegséggel, hogy tudná, mi áll a háttérben vagy alkalmazná a fenntartó kezelést – hívták fel a figyelmet.
Asztma trigger – azaz a kiváltó ok sokféle lehet
Asztmás betegek a légutak érzékenysége folytán nagyobb valószínűséggel reagálnak provokáló tényezőkre, triggerekre. Ha ismeri a saját trigger faktorait, akkor azok elkerülésével az állapota stabilabbá válhat.
A trigger lehet bármi, ami kiváltja a tünetek azáltal, hogy tovább irritálja az amúgy is érzékeny légutakat, például macska közelében vagy nagyobb mennyiségű házi porral érintkezve fokozódhatnak a panaszok. De éppígy lehet ez pollen, hideg levegő vagy dohányfüst is.
Gyermekkori asztma
Többnyire allergia váltja ki
A gyermekkorban kezdődő asztma az esetek döntő többségében allergiás hátterű. Más allergiás betegségek, így ekcéma, allergiás nátha társulása gyakori. A családban allergiás, asztmás esetek sokszor fordulnak elő.
El is múlhat
Az esetek egy részében az életkor haladtával a tünetek javulnak, vagy meg is szűnnek, ez azonban csak az esetek egy részében végleges, másoknál a panaszok később ismét megjelennek. A tapasztalatok szerint minél súlyosabb a gyermekkori betegség, annál valószínűbb, hogy az később is megmarad.
Kapcsolódó cikkünk:
A gyerekkori asztma – Ezt kell tudnod szülőként »
Felnőttkori asztma
Sokan gondolják, hogy az asztma egy gyermekkori betegség. Viszonylag sok betegnél azonban felnőttkorban kezdődik, amit felnőttkori kezdetű vagy késői kezdetű asztmaként jelölnek. A betegség oka nem ismert, ahogy az sem tisztázott, hogy miért alakul ki egyeseknél, és másoknál miért nem.
Mi okozhat felnőttkori asztmát?
– Az esetek 9-15%-ban foglalkozási tényezők, így például kémiai irritánsok okozzák a betegséget.
– A dohányzás, éppúgy a passzív dohányzás fokozza a rizikót.
– Az elhízás szintén kockázatot jelent.
– A női hormonok szerepe sem kizárt, ami egyben magyarázza magasabb előfordulását a nők körében.
– Stressz helyzetek, mint párkapcsolati problémák vagy betegség a családban rizikó tényezőt jelentenek. Stresszel járó munka 50%-kal fokozza a betegség előfordulási valószínűségét.
A felnőttkori kezdetű asztmában az allergia szerepe tehát sokkal kevésbé hangsúlyos. Jellemző trigger tényezők:
– Vírus infekciók,
– Fizikai terhelés,
– Nevetés, izgatottság,
– Hormonális változások,
– Depresszió, feszültség,
– Bizonyos gyógyszerek,
– Irritáló tényezők, mint hideg levegő, belégzett kémiai anyagok.
Nem szokott elmúlni
Sokszor nehéz elkülöníteni a hasonló tünetekkel járó egyéb betegségektől, így a krónikus obstruktív légúti betegségtől (COPD) vagy szívbetegségektől. Általában tartós állapotot jelent.
Panaszmentes szakaszban is kell a gyógyszer
Az asztma gyulladásos betegség, a betegek egy részénél az inhalációs kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket folyamatosan, a panaszmentes szakaszban is szükséges lenne használni, sok beteg azonban mégsem így tesz.
Ezért a pulmonológiai intézet a korai felismerés és diagnosztizálás, valamint a következetes és hatékony terápia fontosságára hívja fel a figyelmet, tekintettel arra, hogy az asztmások esetében a betegség ugyan nem gyógyítható, de megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és rendszeres orvosi kontrollal az érintettek tünetmentes, teljes életet élhetnek, beleértve a sportokat és az egyéb fizikai aktivitásokat is.
Még több infó az asztmáról a Korányi Intézet weboldalán »
Forrás: MTI, Korányi Intézet
Fotó: Pixabay (illusztráció)