Hiába tanulja meg a betűket, majd a szótagolást az a gyermek, aki soha nem volt arra késztetve, hogy elképzeljen dolgokat, a fejében nem áll össze a szöveg, mert lefoglalja az olvasás fizikai része. Ha egészen kicsi korban nem alapozzuk meg a fantáziáját, később is nehezére esik majd a tanulás – idézi Szirtes-Szabó Kata gyógypedagógust, meseterapeutát a Magyar Nemzet nyomán a csalad.hu.
Ezért más az olvasott mese, mint a tévében vagy számítógépen látott
– Az a gyermek, aki soha nem volt arra késztetve, hogy elképzeljen dolgokat, mert mindent készen kapott a képernyőn keresztül, és nem meséltek neki, nem tudja megalkotni a hallottak vagy az olvasottak alapján a képet – mondta Szirtes-Szabó Kata gyógypedagógus, meseterapeuta.
Mint mondja, a gyerek hiába tanulja meg a betűket, majd a szótagolást, a fejében nem áll össze a szöveg, mert lefoglalja az olvasás fizikai része. Ha egészen kicsi korban nem alapozzuk meg a fantáziáját, később is nehezére esik majd a tanulás, képzelőerő híján nem tud képet társítani egy adott szöveghez, és csak magolni fog.
A mesék segíthetnek a problémák leküzdésében is
A szakember szerint a mesék nem csupán a fantáziánk csiszolásában segítenek, de kiutat mutathatnak a problémáinkból is. A népmesékben szereplő próbatételek az életünk döntéseit és nehézségeit mutatják meg. A szimbolikák mögött minden korosztály megtalálja a lelkében felmerülő konfliktusokat és kríziseket, legyen szó egy iskola előtt álló gyermekről vagy egy felnőttről, aki párkapcsolati válságba került.
– A népi történetekben a jó és a rossz mindig egyensúlyban van. Minden élethelyzetnek megvan a maga mesebeli párja, így ha meg tudjuk találni azt a mesét, ami „rímel” az elakadásunkra, lesz egy térképünk a megoldáshoz. A problémákra tehát a hős által bejárt út segítségével lehet gyógyírt találni. Ugyanakkor a tudatalattinkban az is rögzül, hogy a nehézségek csupán átmenetiek, az akadályok pedig nem problémák, hanem megoldandó feladatok csupán – hangsúlyozta Szirtes-Szabó Kata.
– Szakemberként és szülőként is úgy vélem, minden képernyő nélkül töltött idő áldás. Ha fáradt és türelmetlen vagyok, dönthetek a könnyebbik út mellett, de tisztában kell lennem azzal, hogy a gyermek abban az időben nem fog mozogni, ami az idegrendszeri fejlődéséhez fontos, nem használja a fantáziáját, nem fog történeteket kitalálni, csak ül és bambul, egyre feszültebb lesz, majd amikor kikapcsolom a tévét, robban – mutatott rá a terapeuta.
A közös olvasás hatásai a gyerekre
Egy friss tanulmány pedig, melyet a Famiily.hu osztott meg, a közös olvasás fontosságát is hangsúlyozza: Newcastle Egyetem beszéd- és nyelvtudományi karának munkatársai 40 évnyi kutatás után jutottak erre a következtetésre
– Nagyon erős hatású a közös olvasás, ugyanis 8 hónappal fejlettebb szintre hozza a nyelvi készségeket, ami 5 éves kor alatti gyerekek esetében igen komoly előnyt jelent! Elképesztő mértékben javítja a kommunikációs képességet, gyorsítja az információ feldolgozást, fokozza a szövegértést – mondta el James Law professzor.
Azt is hozzátette, hogy annak a gyermeknek, aki jól tudja értelmezni az információkat, a későbbiekben valószínűleg sem a társaikkal szemben, sem pedig az iskolában nem lesznek nehézségei.
Olvasd el ezt is!
Ezért mesélj minden nap a gyermekednek! Akkor is, ha fáradt vagy »
Forrás: csalad.hu, famiily.hu
Fotó: Rawpixel