A környező országokhoz képest Magyarország jelentős lemaradásban van az új ingatlanok építésében, hiszen tízezer főre vetítve Lengyelországban átlagosan négyszer, míg Csehországban háromszor annyi új lakás épül, mint Magyarországon. A nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) fontos nemzetgazdasági célként jönnek létre, amely a kormány otthonteremtési programjának újabb elemének számít. A NOK sorsolásos alapon fogja segíteni az újépítésű lakáshoz jutást. (Emlékeztetőül: az otthonteremtési program első két pillére: a lakásáfa csökkentése és a családi otthonteremtési kedvezmény megteremtése volt.)
Rogán Antal, a javaslatot jegyző tárcavezető 2016. március 17-én külön hangsúlyozta, hogy a lakás-takarékpénztárakat a kormány továbbra is a fontosnak tartja és a következő években is anyagilag változatlan formában támogatni fogja.
Budapest, 2016. március 17. A képviselők szavaznak a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. március 17-én. A képviselők 113 igen szavazattal, 46 nem ellenében, kivételes eljárásban fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal erről szóló javaslatát. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Mi az a nemzeti otthonteremtési közösség, másnéven nok?
A kormány 2016. március 16-án, szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatot, amelynek általános célja a lakásállomány bővítésének elősegítése, az új lakóingatlanok vásárlásának ösztönzése.
A nokhoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a nok pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak.
A megtakarítás csak új lakás vásárlására fordítható.
A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint.
Az indoklás szerint a nok bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását.
20 leggyakoribb kérdés a NOK-ról
1. Hogyan működik a nok? Mennyi a futamidő?
A nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet. A tagok szervezési díjat fizetnek a cégnek.
A nokok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakástakarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.
2. Lehet-e lakásfelújításra használni a megtakarításokat?
A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.
3. Mennyi állami támogatás jár a nok-hoz?
A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint.
4. Kiváltható-e a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás?
A nok bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását.
5. Mekkora lehet az újonnan vásárolni kívánt lakóingatlan értéke?
Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet, ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie.
6. Meglévő lakást be lehet-e számítani?
Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa.
7. Felhasználható-e a lakáskasszás megtakarítás nok-os befizetésre?
A lakástakarékpénztárakról szóló törvény úgy módosul, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nokos befizetésre.
8. Mi alapján választják ki a tagok maguk közül, hogy ki lesz jogosult új lakás vásárlásra?
A szervező felméri a rendelkezésére álló forrásokat, a szerződéses feltételeket, valamint az előtakarékosság meghatározott mértékét teljesítő tagokat, és a szabályzata szerinti rendszerességgel nyilvános kiválasztást tart. Itt választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Nyilvános kiválasztás a licit és a sorsolás, a szervező bármelyik vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.
9. Hogyan lehet elsőbbséget élvezni?
A kiválasztás során az élvez elsőbbséget, aki 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezési díjfizetést vállalt, és azt teljesítette is; ez a licit. Ha több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezési díjfizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról.
10. Hány tagra van szükség egy közösség létrehozásához?
A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart.
11. Mi a lakástakarékpénztárak célja? Mennyiben más a lakástakarékpénztár, mint a nok?
A lakástakarékpénztárak fontosak, de az ott összegyűjtött megtakarítást többnyire felújításra, korszerűsítésre, bővítésre használták. A kormány a lakástakarékpénztárakon keresztül a lakossági megtakarítások lakásfelújítás, illetve használtlakás-vásárlás célú felhasználását támogatja.
12. Mennyi az állami támogatás maximális összege / fő a lakáspénztárak esetén?
A lakástakarékpénztárak állami támogatása továbbra is biztosított, személyenként 30 százalékos mértékkel, évi maximum 72 ezer forint erejéig.
13. Mi az alapvető különbség a lakás-takarékpénztár és a nok között?
Míg a lakás-takarékpénztárak esetében a megtakarítást a futamidő végén használják fel, addig a kormány azt akarja elérni, hogy az új lakások építése folyamatos legyen, így nem a 10 éves futamidő végén lenne 300 lakás, hanem évente adnának át harmincat.
14. Konkrétan ki kapja az állami támogatást a nok esetén?
Az állami támogatást nem a cég, nem a szervező, és nem a közösség, hanem a megtakarító magánszemély kapja.
15. Milyen szervek felügyelik a nok tagok befizetéseinek biztonságát?
Az otthonteremtési közösségek működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős MNB felügyeleti jogosítványok garantálják. A szervező zrt. tevékenységét az MNB mindvégig szigorúan felügyeli.
16. Melyik évben kezdehetik meg működésüket a nok-ok?
A kormány a részletszabályokat rendeletben rögzíti és a nok-ok már az idén megkezdhetik a működésüket.
17. Mi történik, ha egy tag nem teljesíti a befizetési kötelezettségét?
Rogán Antal szerint fontos a közösségben résztvevő emberek egymással szembeni szolidaritásának érvényesítése is, amelynek érdekében a javaslat szigorú biztosítékokat vezet be, így a jelzálogjog érvényesítését szabadabbá teszi azzal szemben, aki nem teljesíti befizetési kötelezettségét.
18. Pilótajáték-e a nok?
Rogán Antal: az ellenzéki állításokkal szemben a nok-ok nem fogyasztói csoportok, mert szigorú előírások vonatkoznak rájuk. Pilótajátékról sincs szó, mivel annak lényege, hogy mindig újabb tagok léphetnek be, azonban a noknál zárt a taglétszám.
Nem a lakásokat sorsolják, hanem azt, hogy a nok tagok milyen sorrendben jussanak lakáshoz. Ez vagy licit, vagy sorsolás útján dől el, de a 10 éves futamidő végére mindenki lakáshoz fog jutni. Összességében 3 millió forintos támogatásról van szó, ha valaki annyit fizet be, hogy 300 ezer forintos állami támogatást kapjon mellé – magyarázta az államtitkár.
19. Mekkora alaptőkével kell rendelkezniük a szervezőknek?
A kormány elsősorban nem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) segítségével biztosít szigorú követelményeket a nok esetében, hanem egyebek mellett azzal, hogy a szervezőknek 100 millió forintos alaptőkével kell rendelkezniük, 3 százalékos tartalékot kell képezniük, valamint a vezetőkre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeli a nokok regisztrációját és teljes működésüket figyelemmel kíséri.
20. Hogyan jut hozzá az a tag a megtakarításához, aki úgy dönt, hogy kilép a nok-ból?
A közösségekbe való tagtoborzás a szervezők feladata lesz – mondta, megjegyezve, hogy az előírások elsősorban azokat védik, akik folyamatosan fizetnek. Azonban akik a kilépés mellett döntenek, azok is hozzájuthatnak megtakarításukhoz az eredetileg vállalt futamidő végén.
Forrás: MTI 2016. mácius 16 – március 20.
Fotó: mti