Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás).
Egyedülállónak kell tekinteni azt is akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant, illetve azt, akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, ill. azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékban részesülnek, vagy jogosultak rá.
Az egyedülálló szülőknek bizonyos ellátásokban kedvezőbb juttatásban van része, melyek a következők.
Az egyedülálló szülő estében a családi pótlék összege
A családi pótlék (havi ellátás) összege 2008. januártól:
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13.700,- Ft
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14.800,- Ft
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 17.000,- Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25.900,- Ft
Táppénz beteg gyermekek után
A szülőnek a beteg gyermeke ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig:
1-3 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 84 nap
3-6 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 84 nap
6-12 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 28 nap
A beteg gyermek ápolása után minden esetben táppénz jár. A betegszabadság mindig a dolgozó betegsége miatt igénybevett táppénz első 15 napja, amit a munkáltató fizet, illetve az egyéni vállalkozóknál nincs betegszabadság.
Gyermektartás
A bíróság ítélete alapján változó a gyermekek után fizetendő gyerektartás összege.
A gyakorlatban egy gyermek után a nettó fizetés 20%-a , két gyermek esetén 40%-a, kettőnél több gyermek esetén az 50%-a vonható le a gyermektartásra kötelezett fizetéséből.
A szülök ettől eltérően bíróság nélküli egyezséget is köthetnek.
A gyermektartásdíj megelőlegezése esetén a magányos szülő akkor is hozzájut a tartásdíj összegéhez, ha a volt házastárs azt nem fizeti meg időben. Ebben az esetben az állam folyósítja a megállapított összeget − a kötelezett személy visszafizetési kötelezettségével. A kérelmet a területileg illetékes városi gyámhivatalnál kell benyújtani.
Árvaellátás – ki jogosult rá?
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek elhunyt szülője rendelkezik az életkora szerint meghatározott szolgálati idővel.
Az ellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár, de ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, legfeljebb 25 éves koráig folyósítható. Összege annak a nyugdíjnak a 30 %-a, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette volna halála időpontjában.
1997. évi LXXXI. törvény
Gyermekek napközbeni ellátása:
a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük – ideértve a gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.
A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,
– akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
– akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
– akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
1997. évi XXXI. törvény
Nem csak egyedülállóknak ajálnljuk 2015. március 1-jétől megváltozott a szociális támogatási rendszer – itt vannak a változások >> című cikkünket.
Forrás: OEP
Fotó: FreeDigitalPhotos