Ki jogosult munkanélküli segélyre (álláskeresési járadékra)?
Az a személy, aki:
• álláskereső, és
• az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?
Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a kirendeltség az alábbi dokumentumokat kéri:
• személyi igazolvány és lakcímkártya,
• igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához c. nyomtatvány (eredeti aláírt példánya),
• munkáltatói igazolás a munkaviszony megszüntetéséről,
• jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszűnésekor,
• igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról,
• adatlap a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségekről – amennyiben ezt a munkáltató a munkáltatói igazoláson nem jelezte,
• adóazonosító jel, TAJ-kártya,
• amennyiben az ügyfél magánnyugdíjpénztár tagja, a záradékolt belépési nyilatkozat,
• amennyiben az ügyfél átutalási betétszámlára kéri az ellátást, a folyószámla számot tartalmazó pénzintézeti bizonylat.
Mennyi az álláskeresési járadék összege?
Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó esetén valamennyi munkaadónál elért átlagkeresetet kell figyelembe venni.
Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka.
Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér 60 százalékával, a felső határ pedig a minimálbér 120 százaléka lesz.
Ha az álláskereső korábbi átlagkeresete az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyezik.
Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?
Minden 5 munkaviszonyban töltött nap 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.
A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja.
Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.
Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel.
Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni?
Ha az álláskereső:
• terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be,
• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
• rövid időtartamú közhasznú munkavégzése alatt,
• rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak,
• alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés idejére.
Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.
Abban az esetben, ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott, a járadék alsó határának számításánál a kötelező legkisebb munkabérnek az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni.
Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását megszüntetni?
Ha az álláskereső:
• kéri,
• álláskeresési járadékban részesül és törlik a nyilvántartásból
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
• keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú,
• olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
• oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
• meghalt,
• az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.
Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat >>
TGYÁS, GYED, GYES KALKULÁTOR >>