Főként az első két hétben, hiszen akkor még híre-hamva nincs a babának az életében. Bár az utolsó menstruáció 1. napjától számoljuk a várandósságot (így jön ki a 40 hét), a valóságban csak 38 hétig tart, hiszen a ciklus közepén termékenyül meg a petesejt.
A várandósság előtt a méh kb. 7 cm hosszú és 5 cm széles, vastagsága pedig 2,5 cm. A baba születésének idejére ezek az értékek jócskán megváltoznak. A kismama méhének hossza 38 cm, a szélessége 25,5 cm, a vastagsága pedig 20 cm lesz. Súlya is jelentősen megnő, 40 grammról 800 grammra.
A baba fogantatása előtt a kismama szervezetében 5 liter vér keringett. Ez a mennyiség folyamatosan nő majd és a 30. hétre már 30-40%-kal több lesz.
A pajzsmirigy fokozottabb működése következtében a hormonszintek megváltoznak, a várandós kismama olykor ingerültebbé, érzékenyebbé válhat fényekre, szagokra.
A hasnyálmirigy és a máj is fokozottabb működéssel felkészül a várandósság kiviselésére. Ennek eredményeként az kismama vérében a hormonszintek mérhető eltérést mutatnak a nem terhes állapothoz képest. Ezek a változások okozzák a fokozott izzadást, fejfájást, rosszulléteket és a testalkat változását a terhesség alatt. (Ez utóbbi nem a hízást jelenti, hanem pl. a fokozott vízvisszatartást.)