Mindig izgatott a nehéz, a bonyolult, a nem mindennapos: az a keskeny mezsgye, amelyik az ép és a nem-ép világot választja el. Előfordult, hogy egyaránt gondozásom alá tartozott a tizennégy éves anya és újszülöttje, hogy legalább annyit kellett foglalkoznom az autista gyermek anyjával, mint a gyermekkel magával.
Már 1973-ban elkezdtem publikálni a Családi lap és Gyermekeink c. lapokban a gyermeknevelés, csecsemőgondozás kisebb-nagyobb kérdéseiről, foglalkoztam az örökbefogadással, a házi gyermekfoglalkoztatással (ma családi bölcsődének hívnák), a következetes és következményközpontú neveléssel.
1983-ban, még mint intézeti gyermekorvos találkoztam először a fogyatékosságüggyel, s 1990-ben már ilyen témából írtam pszichológiai kandidátusi disszertációmat. Egyre inkább csábított a lehetőség, hogy egy új diszciplína alapjait megvetve Magyarországon, olyan emberszabású, gyermekközpontú, vidám, szép intézményt hozzunk létre, amilyen akkoriban még nem volt éppen jellemző a hazai viszonyokra. Ez 1992-re sikerült: a súlyosan, halmozottan sérült, mozgás- és beszédképtelen gyermekekért 1987-ben alakult Bliss Alapítvány ekkor nyitotta meg komplex rehabilitációs központját, a Segítő Kommunikációmódszertani Központot.
Ezen idő óta kizárólag fogyatékos gyermekekkel és családjaikkal foglalkozom, kutatásaim, írásaim, oktatási tevékenységem és későbbi jogi tanulmányaim is mind e területhez kötődnek. Különösen érdekelnek a fogyatékos gyermeket nevelő családok mindennapi gondjai, a küzdelmek a család egyensúlyának megőrzése érdekében.
Egy súlyosan fogyatékos gyermek ugyanis olyan módon billenti el maga felé a család mérlegét, hogy gyakran kevés érzelmi, fizikai és anyagi erő jut a család bármely más tagja részére. Természetszerűen mint gyermekorvos foglalkozom a fogyatékos gyermek táplálásának, evési és alvási gondjainak, viselkedési problémáinak, serdülésének-szexualitásának s egészében véve felnevelésének kérdéseivel, de nem marad ki látókörömből az a számos nehézség sem, amelyet a segédeszközök napi használata, az ellátó rendszerek merevsége vagy éppen a társadalmi diszkrimináció okoz.