Kinek jár a GYES, vagyis a gyermekgondozási segély?
A szülő – ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt– gyermek 3. életévének betöltéséig,
– ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén – amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek – úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)
Kinek nem jár GYES?
– a fél évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
– a gyermek fél éves kora után – a kivételektől eltekintve – korlátozás nélkül teljes munkaidőben dolgozik,
– olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt (GYES-t), akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve
a) a gyermekgondozási segélyt (GYES-t) és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve
annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát.
Mikor jogosult a nagyszülő a GYES-re, vagyis gyermekgondozási segélyre?
A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre (GYES-re), ha a gyermek– az első életévét betöltötte, továbbá
– gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
– szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről (Gyes-ről) lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével. A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre (GYES-re) való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek – ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt.
A nagyszülő gyermekgondozási segélyre (GYES-re) való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre (Gyes-re) való jogosultságának elvesztését vonná maga után. A gyermekgondozási segélyben (Gyes-ben) részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Nem jár gyermekgondozási segély, azaz GYES a nagyszülőnek, ha:
– a 3 évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozási segélyre (GYES-re) való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb,
– olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt (GYES-t), akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve
a) a gyermekgondozási segélyt (Gyes-t) és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, a rehabilitációs járadékot, a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát.”
Szabad dolgozni GYES mellett? Végezhető kereső tevékenység GYES mellett?
A gyermekgondozási segélyben (GYES-ben) részesülő személy – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak – kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély (Gyes) mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben (GYES-ben) részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) a gyermekgondozási segély (GYES) mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.
A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre (GYES-re) való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
Mennyi a gyermekgondozási segély, vagyis a GYES összege?
A gyermekgondozási segély (GYES) havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.Bejelentési kötelezettség GYES folyósítását befolyásoló változás esetén
A gyermekgondozási segély (GYES) folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
ha a gyermekgondozási segélyre (GYES-re) jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
ha a gyermekgondozási segélyre (GYES-re) jogosult olyan örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál), heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyre (Gyes-re) jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá, ha a gyermek már elmúlt egy éves,
az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély (GYES) esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét. Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!
A gyermekgondozási segély igénylő lap letölthető>>
GYES extra
Ha a GYES-re jogosult szülőnek újabb gyermeke születik, vagy újabb gyermek kerül a háztartásába a korábban megállapított GYES megszüntetése nélkül további GYES-re lehet jogosult. A gyermekápolási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy ezen szabály alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. Forrás: Magyar ÁllamkincstárFotó: Freepik