Felmondási tilalom – mikor nem mondhat fel a munkaadó?
A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a határozatlan idejű munkaviszonyt– várandósság esetén (ennek feltétele, hogy a munkavállaló állapotáról előzetesen tájékoztassa a munkáltatót),
– a szülési szabadság tartama alatt,
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt (ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, a felmondási védelem kizárólag az anyát illeti meg),
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének tartama alatt,
– a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig.
– apasági vagy szülői szabadság, illetve gondozási szabadság alatt. A felmondási védettség nem vonatkozik az alábbi esetekre:
– betegség miatti keresőképtelenség
– a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség vagy
– a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság
alatt. A felmondási idő ezekben az esetekben azonban csak a fenti időtartamok lejártát követő napon kezdődik, így a munkaviszony is csak a fenti időtartam lejártát követően szűnhet meg. Mi történik, ha mégis felmond a munkaadó?
Ha a munkáltató figyelmen kívül hagyja ezt a szabályt, és a felmondási tilalom ellenére felmondást közöl, az jogellenes munkaviszony megszüntetésnek minősül. A munkavállaló (jogorvoslati kioktatás esetén 30 napon belül, egyébként 3 éves elévülési időn belül) bírósághoz fordulhat, és kártérítés jogcímén maximum egyévi elmaradt jövedelemre tarthat igényt.
Felmondás esetén a kártérítés akár egy évi elmaradt jövedelem is lehet.
Van-e felmondási védettség reprodukciós eljárás esetén?
A munkavállaló a várandóság és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésére a felmondási védelem tekintetében csak abban az esetben hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Kire vonatkozik a felmondási védettség, ha mindkét szülő érintett?
Abban az esetben, ha a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, akkor a felmondási védelem csak az anyát illeti meg.
Fizetés nélküli szabadság a Gyed/Gyes alatt – írásban kell nyilatkozni
A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra (ezen idő alatt kaphat gyedet, illetve gyest) gyermeke harmadik életéve betöltéséig jogosult – a gyermek gondozása céljából –, továbbá gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tízedik életéve betöltéséig a gyes folyósításának tartama alatt. A fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a törvény erejénél fogva megilleti, annak igénybevételéhez elegendő egy erre irányuló írásbeli nyilatkozat. A fizetési szabadság megszakításával elveszik a felmondási tilalom
2016. január 1. napja óta a gyermek 6 hónapos korát követően gyed, illetve gyes folyósítása esetén is vállalható munka.
Ez anyagi szempontból mindenképpen kedvező döntés, ugyanis a korábbi szabályok szerint a gyed folyósítása alatt keresőtevékenységet a kismama egyáltalán nem folytathatott, gyes mellett pedig heti 30 órában vállalhatott munkát (otthontörténő munkavégzés esetén időkorlát nélkül). Ugyanakkor mivel a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát megszakítja, kikerül a felmondási tilalom alól. Kétségtelen, hogy nem lesz teljesen védtelen (ugyanis érvényesül a felmondási korlátozás), azonban számolnia kell azzal, hogy sajnos megszüntetésre kerülhet a munkaviszonya. Kikerülhetünk-e a felmondási tilalom alól?
Amennyiben az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa, szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe, kikerül a felmondási tilalom alól, azaz a jogviszonya megszüntethető felmondással (azaz nem módosít e szabályon az sem, ha a munkába állást követően a munkavállaló részére gyed, gyes folyósítás történik). A munkáltató akkor mondhat fel, ha súlyosan vagy szándékosan vétünk
A felmondási korlátozás azt jelenti az érintett munkavállalók esetén, hogy a munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak abban az esetben szüntetheti meg a jogviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (magatartással indokolt „rendkívüli ok”). Felmondhatnak-e nekünk, ha nincs a képességünknek és végzettségünknek megfelelő munkakör?
A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor is felmondhat a munkáltató, ha a szervezetnél, illetve a munkaszerződésben meghatározott (ennek hiányában szokás szerinti) munkahelyén nincs más, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Azaz a felmondáshoz elegendő indokul szolgálhat a munkáltató részéről, hogy nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkozatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Forrás: Mtv 65.§.
Fotó: Freepik