A csecsemőnek a születés pillanatában hallatott sírása az az első hangmegnyilvánulás, melynek jelentősége az egész fejlődésre nézve döntő fontosságú. Ez a sírás akarattól független reflex. Az újszülött első hangjai is ezeknek a magánhangzóknak a hosszú, elnyújtott sorából állnak – á, oáá, áooo, melyek úgy hangzanak, mintha a csecsemő sírna. A szülők ilyenkor felemelik, megetetik, tisztába rakják, megbabusgatják. Így egy idő után a csecsemőben rögzül, hogy ha bármilyen bánata van, akkor ezzel a síró hanggal magához tudja csábítani a szüleit.
Az első hónapban a baba már figyeli a környezetében előforduló hangokat. Az első két hétben még csak egy pillanatra figyel a fényes, mozgó tárgyakra, de a 4. hétre már akár idegeneket is észrevesz. Csengő hangra csökken az aktivitása. Játékokat csak akkor észlel, ha közvetlenül a szeme előtt vannak és követésükre még csak a középvonalig képes.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük