2015. január 1-jétől a Munka törvénykönyve néhány ponton módosult, így többek között a szabadságra való jogosultság szempontjából a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, újabb szabály biztosítja a vezetők,…
Figyelem! Első házasok kedvezménye 2017.01.01-jén megváltozott, az aktuális információkat a FIATAL HÁZASOK KEDVEZMÉNYE 2017 »» című cikkünkben éred el. A lentiekben olvasható anyag utoljára 2016.01.01-jén frissült. A lenti szövegben szereplő…
A család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság tájékoztató kampányokat indít az idei év első hónapjaiban azért, hogy a fiatalok és a családosok megismerjék az őket érintő kedvezménylehetőségeket, köztük a diplomás gyedet…
105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A 2015. évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga…
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás. A Magyar Államkincstár biztosítja a baba születése után a szülőknek. Összege 2020-ban 64.125,- Ft, ikergyermekek esetén 85.500,- Ft gyermekenként. A szülést követő 6 hónapon belül…
Ha a szülők nem házasok, akkor egy ún. apasági nyilatkozatot kell a baba érkezésének idején a kórházba vinni. Ennek alapján veheti az apuka a nevére a kicsit. Az apasági nyilatkozatot…
2006. január 1-től az állam minden magyar állampolgárságú, magyarországi lakhellyel rendelkező újszülött részére az anyakönyvezés után kincstári számlát nyit, melyen elhelyezik a támogatás alapösszegét. A Start számla nyitását a szülőnek…
Betegszabadság A munkavállaló éves táppénzes állományának első 15 munkanapja betegszabadság, melyet a munkaadó fizet a dolgozónak. Az első naptól táppénz jár a dolgozónak: üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség,…
Figyelem! A cikkben található információk elavultak lehetnek, az aktuális, 2020-ra vonatkozó tudnivalókat ebben a cikkben találod meg: Családi adókedvezmény 2020: Összege, eltartottak, jogosultsági hónapok, megosztás – Mi van, ha a…
Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek.…